Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.41
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Egy mezei nyúl (Lepus europaeus) a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpár határában 2017. április 3-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Már a magyar határon van a súlyos vírus, ami egy újabb fertőzés után emberre is átterjedhet

Bécs és Alsó-Ausztria után Burgenlandban is megjelent a nyúlpestis új, mutálódott formája, amely már nemcsak a házinyulakat, hanem a mezei nyulakat is súlyosan érinti. Az első igazolt esetet Eisenstadt (Kismarton) környékén regisztrálták.

A myxomatózis nevű vírus szúnyogok, kullancsok és más rovarok útján terjed, és rendkívül gyorsan képes átterjedni állatról állatra. A szakértők szerint a betegség további burgenlandi terjedése elkerülhetetlen – írja a nyugat.hu az ORF alapján.

Nemcsak a vadon élő nyulak vannak veszélyben: már egyes tenyészetekben is megjelent a kór. A Kaninchenzüchter szövetség vezetője, Werner Zinkl szerint a megfelelő ólhigiénia segíthet megelőzni a fertőzést, de ritkán még így is előfordulnak esetek.

Az osztrák tartomány egy monitoringprogramot indított a Vadkutató Intézettel együttműködésben. Arra kérik a kirándulókat, hogy ne nyúljanak elhullott nyulakhoz, kutyáikat tartsák pórázon, és aki tetemet talál, azonnal jelezze a helyi vadászoknak.

A szakértők szerint a betegség tovább fog terjedni, így fokozott figyelemre van szükség – mind a természetjárók, mind a nyúltartók részéről.

A betegség tünetei közé tartoznak a duzzadt szemek, levertség és gyors lefolyás: a fertőzött állatok többsége 1–2 héten belül elpusztul.

Bár a vírus emberre nem veszélyes, vigyázni kell, mert a myxomatózist követően egy bakteriális fertőzés, a tularémia is kialakulhat – ez már kutyára és emberre is átterjedhet.

A tularémia esetében az emberben jellemző tünetek a behatolási pont (seb, csípés) körüli fekélyképződés, majd a közeli nyirokcsomók gyulladása és a láz. Emberi megbetegedés gyanúja esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×