Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Utasszállító repülőgép. Boeing 787 Dreamliner. LOT, Lengyel légitársaság
Nyitókép: LOT

Lengyelország lezárta a légterét a keleti határainál

Repüléstilalmi övezetet hoztak létre a lengyel hatóságok a fehérorosz és az ukrán határ mentén – közölték Varsóban.

Az RMF FM lengyel hírportál közölte először az ország polgári légi forgalmi hatóságának közleményét, amely szigorú korlátozásokat vezetett be. Ennek értelmében csütörtök este 22 órától december 9-én éjfélig civil repülőgépek csak nappal használhatják a kijelölt biztonsági folyosót. Drónok reptetése viszont semelyik napszakban nem engedélyezett. A tiltás nem vonatkozik a katonai gépekre, az állami hatóságok repülőire, illetve a légimentőkre.

A Lengyelországot ért orosz dróntámadásnak máris megvan az első káros gazdasági következménye. A Reuters arról számolt be, hogy az incidens következtében megdrágulhatnak a repülőjegyek. A növekvő biztonsági kockázatok miatt ugyanis a légitársaságoknak kerülniük kell a Lengyelország keleti része feletti légteret, és ez megnövekedett menetidőt, valamint többlet üzemanyag-felhasználást jelent. Ráadásul a térségben közlekedő utasgépekbe indulás előtt a korábbiaknál eleve több kerozint kell tankolni, hogy legyen elég hajtóanyaguk, ha valamilyen váratlan esemény miatt kitérő útvonalra kényszerülnének. Az európai légiirányításokat tömörítő Eurocontrol szerint

az újabb korlátozások tovább növelhetik a zsúfoltságot a régió útvonalain.

A LOT lengyel légitársaság néhány járatát Nyugat-Lengyelországba irányította át, és közölte, hogy járattörlésekre és késésekre számít. A Wizz Air ugyanakkor jelezte, hogy „szorosan figyelemmel kíséri” a helyzetet, és a repülőterek bezárása után módosította a menetrendet. Mindez azzal is járhat, hogy a biztosítótársaságok is megemelhetik a díjaikat azokon a járatokon, amelyek érintik a háborúhoz közeli légteret – írja a hírügynökség.

Az orosz dróntámadás további negatív hatása az is, hogy a tőzsdéken mélyrepülésbe kezdtek a légitársaságok részvényei. A British Airways értékpapírjainak árfolyama 4,1 százalékkal csökkent, az easyJeté pedig 2,2 százalékot vesztett az értékéből. Ugyancsak ennyivel érnek kevesebbet a Lufthansa és a Ryanair részvényei.

A Reutersnek nyilatkozva az Osprey Flight Solution légiközlekedésikockázat-elemző cég munkatársa elmondta: a veszélyeztetett körzetben repülő légtársaságok rémálma, hogy gépeikre véletlenül tüzet nyithat valamelyik ország légvédelme. Matthew Borie emlékeztett rá: 2001 óta hat utasszállító gépet ért már ilyen támadás. Legutóbb tavaly decemberben az orosz légelhárítás rongálta meg végzetesen az Azerbaijan Airlines gépét, amely aztán Kazahsztánban lezuhant. A tragédia 38 ember életét követelte. 2020-ban pedig az iráni iszlám forradalmi gárda katonái tévedésből lelőtték az ukrán légitársaság Teheránból felszálló járatát, 176 ember halálát okozva ezzel.

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×