Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Fehéroroszország fővárosában, Minszkben tárgyalt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter Fehéroroszországból üzen: „most van szükség a párbeszédre”

A lengyelek elleni orosz dróntámadásra reagálva Minszkből tett közzé Facebook-posztot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A lengyel közlések szerint lelőttek több mint tíz vélhetően orosz drónt Lengyelország légterében. Volt közöttük, ami több mint 40 kilométert hatolt be a lengyel légtérbe.

Az egyik drón egy lakóházra zuhant. Áldozatokról vagy sérültekről nem érkezett hír, a lengelek egylőre nem közölték a drónok pontos típusát, így még nem lehet tudni, hogy fegyveres vagy felderítő eszközök voltak-e.

A NATO-országok éppen Ramsteinben tartanak gyűlést, miközben a héten megkezdődik a Zapad orosz–fehérorosz közös hadgyakorlat.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter eközben éppen a fehérorosz fővárosban, Minszkben folytat tárgyalásokat, amelyekről Facebook-posztot is közzétett. A fő üzenete: „Ha valamikor, hát most van szükség a párbeszédre!”

Szijjártó Péter később Minszkből hosszú üzenetben reagált Ursula von Leyen európai parlamenti évértékelő beszédére, amelyben az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott: „Európa harcban áll".

„Magyarország nem akarja, hogy az Európai Unió harcban álljon, és aki erről beszél, az maga sodorhatja bele az ukrajnai háborúba a kontinens államait” – reagált a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Bizottság elnökének évértékelő beszédére szerdán Minszkben.

A tárcavezető a magyar-belarusz gazdasági vegyes bizottság ülését követő sajtótájékoztatón kifejtette, hogy erre a megbeszélésre rendkívül nehéz időszakban került sor, ugyanis Magyarország immár három és fél éve él az ukrajnai háború árnyékában.

„Azért vagyok itt, mert ha valamikor nagy szükség van a párbeszédre, akkor az most van, s ha valamikor nagy szükség van a józan észre és a hideg fejre, akkor az most van” – folytatta.

„Ellentétben az Európai Bizottság elnökével, mi, magyarok nem szeretnénk, ha Európa harcban állna. Minket rendkívüli aggodalommal töltenek el a háborús eszkaláció irányába tett lépések. Azt gondolom, hogy arról beszélni, hogy Európa harcban áll és a háborús eszkaláció irányába lépéseket tenni rendkívül veszélyes. Aki azt mondja, hogy Európa harcban áll, az maga sodorja veszélybe, s maga sodorhatja bele a háborúba Európát” – fűzte hozzá, Ursula von der Leyen évértékelőjére utalva, amelyben a brüsszeli testület vezetője arról beszélt, hogy a kontinens harcban áll a szabadságáért, az egységéért, a békéért.

A miniszter hangsúlyozta, hogy ezt a magyar kormány visszautasítja, hazánk nem akar háborút és nem akarja, hogy bárki belekeverje a szomszédos országban zajló fegyveres konfliktusba.

„Amíg nemzeti kormány van Budapesten, addig megvédjük Magyarországot, és garantáljuk, hogy Magyarország kimarad a háborúból” – összegzett. „Három és fél éve viseljük (…) egy olyan háború mindenfajta következményét, amelyhez semmi közünk nincsen, amelynek kitöréséért semmiféle felelősségünk nincsen, amelyben mi soha nem vettünk részt” – szögezte le.

„Mi, magyarok a béke pártján állunk. Mi már három és fél éve folyamatosan érvelünk a tűzszünet és a béketárgyalások mellett. És akik most ugyanezt mondják, azok három és fél évig gyaláztak minket ezért az álláspontunkért” – tette hozzá.

Szijjártó Péter ezután sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy jelenleg az európai politikusok többsége a béke helyett a háború folytatásában érdekelt.

„De mi, magyarok nem adjuk fel, így mi továbbra is mindent megteszünk a béketörekvések támogatása érdekében, részben ezért is vagyok itt” – jelentette ki.

Szijjártó Péter hétfőn az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×