Lengyelország kapja az összeg legnagyobb részét, 43,7 milliárd eurót, Románia pedig a második legtöbbet, 16,7 milliárdot.

Magyarország és Franciaország egyaránt 16,2 milliárd eurót kap, Olaszország 14,9 milliárdot, Belgium 8,3 milliárdot, Litvánia 6,4 milliárdot, Portugália 5,8 milliárdot, Lettország pedig 5,7 milliárdot.

A hitelprogramban részt vesz még Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Szlovákia és Spanyolország is.

A bizottság közleménye szerint a program hosszú lejáratú, kedvező kamatozású hitelekkel segíti a tagállamokat a sürgősen szükséges védelmi eszközök - például lég- és rakétavédelmi rendszerek, tüzérségi eszközök, rakéták, lőszerek, drónok és drónelhárító rendszerek - beszerzésében. A konstrukció 10 éves türelmi időt tartalmaz a törlesztés megkezdésére, valamint lehetőséget biztosít harmadik országokkal kötendő kétoldalú megállapodásokra is.

A SAFE lehetővé teszi Ukrajna védelmi iparának bekapcsolását is, továbbá a csatlakozni kívánó államok és az EU biztonsági együttműködési partnereinek részvételét a közös beszerzésekben. A tagállamoknak november végéig kell benyújtaniuk beruházási terveiket, amelyek alapján a bizottság 2026 elején kezdi meg az első kifizetéseket.

"Az extra források segítenek elrettenteni ellenségeinket és megerősíteni az európai védelmet" - fogalmazott Andrius Kubilius védelmi és űrügyi uniós biztos, aki hangsúlyozta, hogy a bizottság szoros együttműködésben dolgozik majd a tagállamokkal az interoperabilitás javítása, az európai védelmi ipar fejlesztése és a kollektív képességek erősítése érdekében. Henna Virkkunen, a testület alelnök hozzátette: a döntés az EU elkötelezettségét bizonyítja a védelmi együttműködés és egy biztonságosabb jövő mellett.

A program a májusban elfogadott Readiness 2030 átfogó európai uniós védelmi csomag része, amely az európai újrafegyverkezési erőfeszítések központi eleme.