Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Nyitókép: Unsplash

Van egy európai ország, ahol már reménytelen belső égésű motoros autót eladni

A nyilvánosságra hozott adatok alapján Norvégiában augusztusban az új autók 97 százaléka elektromos meghajtású volt, ráadásul úgy, hogy a teljes autópiac bővült.

Norvégiában 13 482 új elektromos autót helyeztek forgalomba augusztusban, ami az összes eladott új autó 97 százalékát jelenti. Ez a részarány az idei év első nyolc hónapjának 94,5 százalékos átlaga alapján is kiemelkedő – írja az e-cars.hu nyomán a vg.hu.

Ugyan voltak korábban ennél magasabb havi arányok is, viszont az augusztusi 97 százalék viszont azért figyelemre méltó eredmény, mert a közel 14 ezer új autóból csupán körülbelül 500 volt benzines vagy dízel meghajtású. A hajtásláncok átalakulása nemcsak arányokban, hanem a tényleges darabszámok növekedésében is megmutatkozik: augusztusban 13 915 új járművet regisztráltak, ami 25,2 százalékos emelkedést jelent éves szinten.

Az év első nyolc hónapjában összesen 98 996 új autót adtak el, 25,6 százalékkal többet, mint tavaly. A modellek között továbbra is a Tesla Model Y áll az első helyen 2456 eladott darabbal, mely az összes értékesítés 17,7 százalékát teszi ki. Ez volt az egyetlen modell, amely meghaladta az ezres példányszámot. A második a Volkswagen ID.4 lett 656 eladott autóval.

Norvégia az első olyan európai ország, ahol tilos robbanómotoros autót forgalomba helyezni, és a következő évtizedek folyamán teljesen be is fogják tiltani őket. A skandináv országban már 2022-ben elektromos autó volt az újonnan regisztráltak csaknem 80 százaléka, ez az arány pedig tavaly 90 százalék fölé nőtt.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×