Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Besorozott újoncok kiképzésre érkeznek az orosz védelmi minisztérium noginszki gyakorlóterén 2022. december 13-án. Az orosz védelmi miniszter szerint eddig több mint 300 ezer embert képeztek ki az Ukrajna elleni háború miatt szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás keretében.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Ukrán hírszerzés: Moszkva jól halad idei célja felé

Az orosz hadsereg jelentős pénzösszeggel csábítja magához nagy számban az újabb szerződéses katonákat, emellett a Kreml a sorozást is jelentősen felpörgetné.

Az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője szerint Oroszország idén már 280 ezer katonát toborzott szerződéses alapon, és várhatóan teljesíti az éves célkitűzéseit – írja a The Kyiv Independent beszámolója nyomán a Portfolio.

Vadim Szkibitszkij vezérőrnagy szeptember 7-én, Ukrinformnak adott interjújában beszélt erről. Az ukrán hírszerzés augusztusban arról számolt be, hogy a Kreml 2025-ben összesen 343 ezer ember toborzását tűzte ki célul, és a havi toborzási terveket túlteljesíti.

A hírszerzés vezető-helyettesen szerint Oroszország toborzási sikereit a jelentős pénzügyi támogatásnak és a propagandakampányoknak köszönheti. Mint mondta,

Moszkva nagy pénzösszegeket biztosít a szerződéses katonák számára, már az első aláíráskor 2 millió rubelt fizetnek.

Oroszország továbbra is havonta legalább 35 ezer katonát toboroz. Vadim Szkibitszkij szerint a jelek afelé mutatnak, hogy Oroszország az év végéig a teljes toborzási tervét teljesíteni fogja.

A 2022-es, rendkívül népszerűtlen részleges mozgósítás után egy újabb nagyszabású sorozás elkerülése érdekében Moszkva a jövedelmező szerződésekre és kiterjedt toborzási kampányokra helyezte a hangsúlyt, jelentős aláírási bónuszokat és kedvező juttatási csomagot kínálva. Emellett viszont az orosz hadsereg nem válogat: több százezer elítélt toborzásához is folyamodott, valamint krónikus betegségekben, köztük HIV-ben és hepatitiszben szenvedő embereket is besoroz.

Júliusban a Kremlben beterjesztettek egy törvényjavaslatot, ami egész évben lehetővé tenné a sorozást a jelenlegi, évi két időszak helyett.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×