Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
London, metró
Nyitókép: Pixabay

Ötnapos metrósztrájk kezdődött Londonban

Ötnaposra tervezett sztrájkot kezdtek vasárnap a londoni metróhálózat dolgozói, miután eredménytelenül zárultak a szakszervezet által követelt munkaidőcsökkentésről és a béremelésről szóló tárgyalások eddigi fordulói.

A közlekedési dolgozókat képviselő legnagyobb szakszervezet, a Rail, Maritime and Transport Union (RMT) péntek reggelig hirdette meg az akciót.

Vasárnap még csak részleges sztrájk kezdődött, számos metróvonalon ritkított járatokkal, de hétfőtől - ha addig nem sikerül megállapodásra jutni az RMT követeléseiről - csütörtök estig várhatóan a teljes, több mint 400 kilométeres londoni metróhálózat leáll, és csak péntek délelőtt indul újra a forgalom.

A 11 fővonalból és számtalan elágazó mellékvonalból álló londoni metrót naponta átlagosan négymillió - évente több mint egymilliárd - utas használja, így a sztrájk hétfőtől bizonyosan rendkívüli felfordulást okoz a londoni tömegközlekedésben, annak ellenére, hogy a buszközlekedésre és a városi vasúthálózatokra az akció nem terjed ki.

Az RMT szakszervezet fő követelése az, hogy a londoni tömegközlekedésért felelős városházi cég, a Transport for London (TfL) csökkentse 32 órára a metróalkalmazottak átlagos heti munkaidejét a jelenlegi szerződésekben előírt 35 óráról. A TfL álláspontja szerint a követelés sem anyagi, sem gyakorlati szempontból nem teljesíthető.

Pénzügyi elemzők szerint a metrósztrájknak várhatóan komoly negatív gazdasági következményei lesznek. A Centre for Economics and Business Research (CEBR) nevű londoni gazdasági-pénzügyi elemzőműhely modellszámításai azt valószínűsítik, hogy a tömegközlekedési munkabeszüntetés közvetlenül 230 millió font (csaknem 105 milliárd forint) pénzügyi veszteséget okoz London gazdaságának.

A CEBR becslése szerint az ötnapos metrósztrájk várható gazdasági-pénzügyi veszteségei hozzávetőleg 700 ezer munkanap kiesésének felelnek meg.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×