A legújabb, 2025-ös májusi adatok szerint Európában – tehát nem csak Európai Unióban – több mint ötmillió ukrán menekült tartózkodik. A legtöbben Németországban, ahol jelenleg 1 millió 200 ezer menekült státuszú ukrán állampolgár tartózkodik. A második helyen Lengyelország áll, ott ez a szám majdnem eléri az egymilliót, a harmadik helyen pedig Csehország van, ahol 370 ezer ukrán állampolgár tartózkodik.

„Az ukrán menekültek, amikor országot választanak, figyelembe veszik, hogy hány honfitárs és hasonló etnikumú ember él az adott országban, ezért szívesebben költöznek oda, ahol a háború előtt is nagy volt az ukrán diaszpóra. Ilyen például Németország vagy Lengyelország. Emellett a döntést az országok szociális lehetőségei szerint is mérlegelik, de például az Ukrajnához való közelségét vagy a kulturális hasonlóságát is” – sorolta Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban. Kiemelte:

az ukrajnai menekültek számára 2022 óta már nem Lengyelország, hanem inkább Németország az elsődleges célpont.

Ennek hátterében elsősorban gazdasági okok húzódnak meg hiszen a német munkabérek magasabbak, illetve a szociális háló is stabilabb, erősebb, mint Lengyelországban.

Lengyelországban az ukrán menekültek integrációja szempontjából pozitív a mérleg az elemző szerint.

„A háború kezdete és a menekültek megindulása, vagyis 2022 óta gyakorlatilag minden érintett ország társadalmában volt egyfajta szorongás például amiatt, hogy az ukránok elveszik a helyiek munkahelyét, vagy hogy nagyon sokat kell nekik fizetni. Ám Lengyelországban ennek épp a fordítottja jött, és a háború elhúzódása nyilvánvalóvá tette, hogy az országban letelepedő ukrán állampolgárok munkavállalása kedvezően képes hatni a lengyel gazdaság teljesítményére. Ez megmutatkozik a foglalkoztatási rátában is. 2023-ban az ukrán menekültek 60 százaléka dolgozott csak, 2024-ben már 70 százalék, és 2025-ben ez valószínűleg még magasabb arány lesz. Már 30 százalék alatti az inaktívak vagy a munkanélküliek száma" – mondta Olekszij Anton, hozzátéve, hogy utóbbiak közé tartoznak a gyermekek és az idősek, de vannak olyanok is, akik egyébként

online Ukrajnában is dolgoznak, ezért Lengyelországban inaktívaknak számítanak, viszont Lengyelországban fogyasztanak.

Ami a munkaköröket illeti, különösebb képzettségre nem feltétlen van szükség Lengyelországban, mivel az ukrán menekültek gyakran gyártási, összeszerelési feladatokat, vagy különböző javítási szolgáltatásokat végeznek. Ezeken a területeken Lengyelországban korábban elég nagy volt a munkaerőhiány, és az ukrán menekültek ezeket az állásokat jórészt betöltötték.

Csehországban kicsit más a helyzet az elemző szerint. Oda egyrészt kevesebben is érkeztek, mint a lengyelekhez, körülbelül 300 ezren lehetnek. Az itt dolgozó ukrán menekültek közül a nőknél elsősorban az adminisztratív és a szolgáltatást támogató területen dolgozók aránya magasabb, a férfiaknál pedig az építőipari munkákat végzőké. Viszont Csehországban nem annyira mutatható ki olyan növekedés, mint a lengyel GDP- és foglalkoztatási adatokban. Bár a cseh foglalkoztatási ráta nőtt, 2024-ben körülbelül 60 százalék volt, de a GDP például 2024-ben csak egyetlen százalékkal nőtt, és nincs is kimutatható adat arra, hogy ebben az ukrán menekülteknek mennyire volt részük.

Olekszij Anton értékelése szerint az ukrán háborús menekültek befogadásán Lengyelország nyert, ez már most is látszik az adatokból.

„Az ukránok elég jól integrálódtak, nyilván amiatt is, mert a lengyel nyelv az egyik legközelebbi az ukránhoz, és mivel szomszédos ország, ezért nagyon sokan ingáznak és dolgoznak a lengyeleknél. Csehországban csak most mutatkozik pozitív hatás, 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben még többet költöttek az ukrán menekültek támogatására, mint amennyivel az ukrán menekültek hozzájárultak a cseh GDP-hez" – mondta az Oeconomus elemzője. Hozzátette: a folyamat 2025-ben valószínűleg már fordulni fog, de nem lesz olyan mértékű a plusz, mint a lengyeleknél.