Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.42
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Dél-kínai-tenger, 2017. május 25.Az amerikai haditengerészet által 2017. május 25-én közreadott kép a Dewey amerikai hadihajóról a dél-kínai-tengeren 2017. május 6-án. A térségbe vezényelt Carl Vinson repülőgép-hordozó kötelékébe tartozó Dewey romboló 12 mérföldnél közelebb hajózott egy olyan mesterséges szigethez, amelyet Kína épített egy olyan zátonyon, amelyet több ország is magának követel a Dél-kínai-tengeren. (MTI/EPA/Amerikai haditengerészet)
Nyitókép: Amerikai haditengerészet

Rendkívüli provokációról tett bejelentés a Pentagon

Két venezuelai katonai repülőgép szállt el egy amerikai haditengerészeti romboló közelében nemzetközi vizeken csütörtökön – közölte pénteken az amerikai védelmi minisztérium, amely a lépést kísérletnek minősítette a kábítószer-ellenes műveletek akadályozására.

A Pentagon „rendkívül provokatív lépésnek” nevezte a esetet. Egyben figyelmeztette Venezuelát, hogy ne próbálkozzon az amerikai hadsereg kábítószer- és terrorellenes műveleteinek akadályozásával, illetve megzavarásával.

Az incidens két nappal azután történt, hogy az amerikai erők lecsaptak egy Venezuelából indult „droghajóra” a dél-karibi térségben, aminek a során 11 ember meghalt. Amerikai állítás szerint a hajó egy kábítószer- és terroristaszervezetként nyilvántartott csoporthoz tartozott és kábítószereket szállított a Tren de Aragua kartell számára, amelyet Washington „narkoterrorista szervezetnek” nyilvánított.

(Címlapképünk illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×