Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
332.03
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtónyilatkozatot tesz a moszkvai Kremlben 2025. május 11-én. Putyin kijelentette, hogy Oroszország azt javasolja Ukrajnának, hogy május 15-én Isztambulban előfeltételek nélkül folytassák a 2022-ben megszakadt közvetlen tárgyalásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Gavriil Grigorov

Bendarzsevszkij Anton: Oroszország időhúzásra játszik, és lehetetlen dolgokat követel

Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában tárgyalna Volodimir Zelenszkijjel, ám ezt az ukrán vezető nem fogadja el. Eközben az Egyesült Államok elnöke csalódottságának adott hangot.

Az Egyesült Államok próbálja lezárni a háborút és Ukrajna is ebben érdekelt, de nem mindegy, hogy milyen áron. Oroszország eközben húzza az időt, mert abban bízik, hogy a harctéren további eredményeket tud elérni – így összegezte az elmúlt napok fejleményeit az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

„Lassan három hete, hogy felcsillant a remény, amikor Washingtonba utazott Volodimir Zelenszkij és az európai vezetők, hogy a következő állomás egy két- vagy háromoldalú találkozó lesz az orosz, az ukrán és esetleg az amerikai elnök között” – mondta a posztszovjet térség szakértője, hozzátéve, hogy Donald Trump akkor egy kéthetes határidőt szabott meg. Ez azonban már lejárt, és Moszkva azóta sem tűnik nyitottnak a tárgyalásokra, ami abból is látszik, hogy a különböző nyilatkozatokban olyan kérdésekre tértek vissza, amiket korábban úgy tűnt, hogy lezártnak tekintenek. Ilyen például Volodimir Zelenszkij legitimitásának a kérdése – tette hozzá. Vlagyimir Putyin május óta nem hozta szóba a dolgot, azonban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az elmúlt hetekben ismételten felemlegette, hogy a Kreml szerint az ukrán elnök nem legitim vezető.

A szakértő szerint a biztonsági garanciák kérdése is hasonló: az alaszkai csúcson úgy tűnt, mintha valamiféle áttörést sikerült volna elérni az Ukrajnának gyújtott biztonsági garanciák terén, ám Oroszország ebből is visszakozott, és szintén Szergej Lavrov jelentette ki, hogy az Orosz Konföderáció semmilyen, NATO-országok által nyújtott garanciában nem érdekelt, azokat nem fogadja el.

„Vlagyimir Putyin az elmúlt napokban pekingi látogatása során is előhozakodott ezzel a témával, kijelentve, hogy minden országnak joga van a saját biztonságához, de nem Oroszország rovására, jelentsen ez bármit is” – jegyezte meg Bendarzsevszkij Anton.

Oroszország stratégiája jelenleg az időhúzás a posztszovjet térség szakértője szerint, és mint mondta, az a bejelentés, hogy

Volodimir Zelenszkij menjen Moszkvába tárgyalni, miközben az orosz erők folyamatosan támadják Ukrajnát a földön és a levegőben egyaránt, gyakorlatilag egyet jelent a kapitulációra való felszólítással.

„Ez jelenleg nem lehetséges, és ezzel a Kreml is tökéletesen tisztában van” – állapította meg a szakértő.

Az Egyesült Államok elnöke csalódottságának adott hangot, és várhatóan pénteken bejelentést tesz az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×