Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtónyilatkozatot tesz a moszkvai Kremlben 2025. május 11-én. Putyin kijelentette, hogy Oroszország azt javasolja Ukrajnának, hogy május 15-én Isztambulban előfeltételek nélkül folytassák a 2022-ben megszakadt közvetlen tárgyalásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Gavriil Grigorov

Bendarzsevszkij Anton: Oroszország időhúzásra játszik, és lehetetlen dolgokat követel

Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában tárgyalna Volodimir Zelenszkijjel, ám ezt az ukrán vezető nem fogadja el. Eközben az Egyesült Államok elnöke csalódottságának adott hangot.

Az Egyesült Államok próbálja lezárni a háborút és Ukrajna is ebben érdekelt, de nem mindegy, hogy milyen áron. Oroszország eközben húzza az időt, mert abban bízik, hogy a harctéren további eredményeket tud elérni – így összegezte az elmúlt napok fejleményeit az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

„Lassan három hete, hogy felcsillant a remény, amikor Washingtonba utazott Volodimir Zelenszkij és az európai vezetők, hogy a következő állomás egy két- vagy háromoldalú találkozó lesz az orosz, az ukrán és esetleg az amerikai elnök között” – mondta a posztszovjet térség szakértője, hozzátéve, hogy Donald Trump akkor egy kéthetes határidőt szabott meg. Ez azonban már lejárt, és Moszkva azóta sem tűnik nyitottnak a tárgyalásokra, ami abból is látszik, hogy a különböző nyilatkozatokban olyan kérdésekre tértek vissza, amiket korábban úgy tűnt, hogy lezártnak tekintenek. Ilyen például Volodimir Zelenszkij legitimitásának a kérdése – tette hozzá. Vlagyimir Putyin május óta nem hozta szóba a dolgot, azonban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az elmúlt hetekben ismételten felemlegette, hogy a Kreml szerint az ukrán elnök nem legitim vezető.

A szakértő szerint a biztonsági garanciák kérdése is hasonló: az alaszkai csúcson úgy tűnt, mintha valamiféle áttörést sikerült volna elérni az Ukrajnának gyújtott biztonsági garanciák terén, ám Oroszország ebből is visszakozott, és szintén Szergej Lavrov jelentette ki, hogy az Orosz Konföderáció semmilyen, NATO-országok által nyújtott garanciában nem érdekelt, azokat nem fogadja el.

„Vlagyimir Putyin az elmúlt napokban pekingi látogatása során is előhozakodott ezzel a témával, kijelentve, hogy minden országnak joga van a saját biztonságához, de nem Oroszország rovására, jelentsen ez bármit is” – jegyezte meg Bendarzsevszkij Anton.

Oroszország stratégiája jelenleg az időhúzás a posztszovjet térség szakértője szerint, és mint mondta, az a bejelentés, hogy

Volodimir Zelenszkij menjen Moszkvába tárgyalni, miközben az orosz erők folyamatosan támadják Ukrajnát a földön és a levegőben egyaránt, gyakorlatilag egyet jelent a kapitulációra való felszólítással.

„Ez jelenleg nem lehetséges, és ezzel a Kreml is tökéletesen tisztában van” – állapította meg a szakértő.

Az Egyesült Államok elnöke csalódottságának adott hangot, és várhatóan pénteken bejelentést tesz az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×