Infostart.hu
eur:
378.18
usd:
324.15
bux:
127780.72
2026. április 9. csütörtök Erhard
Vízhiány az oroszok által megszállt ukrán területeken.
Nyitókép: X / Гюндуз Мамедов/Gyunduz Mamedov

Már nem a fegyverek jelentik a legnagyobb veszélyt a megszállt területeken élő ukránokra

Moszkva még a legalapvetőbb feltételeket is csak nehezen tudja biztosítani az Ukrajnától elfoglalt vidékeken élő emberek számára.

Szinte az összes, oroszok által uralt területen súlyos vízhiány van – adta hírül a Kyiv Independent helyi forrásokra hivatkozva. Az angol nyelvű kijevi újságnak sikerült összegyűjtenie több, megszállás alatt élő ukrán beszámolóját. Mint kiderült, sok helyen az oroszok szándékosan korlátozzák a vízellátást, és nem is igyekeznek ezen a helyzeten javítani.

A Donbaszban 2014-ben kezdődött ellenségeskedések nyomán rohamosan tönkre mentek a közművek. Ugyanis az oroszok sem a harcokban megrongálódott berendezések helyreállításával, sem pedig a még épen maradt hálózat karbantartásával nem törődtek. A helybeliek elmondása alapján, amint elfoglalnak egy települést, máris korlátozzák a vezetékes vízszolgáltatást és csak rendszertelen időközönként engedélyezik a használatát. De még ha folyik is valami a csapból, az is büdös és sárga színű lé, ami sem szűrve, sem forralva nem iható. Az emberek nap mint nap hosszú sorokban állnak a lajtos kocsiknál, hogy ivóvízhez jussanak. A boltokban ugyan lehet palackozott vizet kapni, de annak ára folyamatosan emelkedik, és már sokan nem is tudják megfizetni.

A gondokra Vlagyimir Putyin is felfigyelt és megvitatta a válságot a donyecki régió Moszkva által kinevezett vezetőjével. Ám Gyenyisz Pusilinnek az elnök csupán annyit mondott, hogy ő, a maga részéről támogatja a palackozott víz árának csökkentését.

2022 előtt a régió az északi Donyec-Donbasz csatornán keresztül kapta a vizet, de az inváziót követően az oroszok lerombolták a víztisztító műveket, a gátakat és tönkretették a csatornát. Azt akarták, hogy a területre Oroszország felől, a Don-Donbasz vezetéken át érkezzen a víz. Azonban kiderült, hogy ennek nem elég nagy a kapacitása, így állandósult a hiány.

„Az oroszok nem tudják, de igazából nem is akarják megoldani ezt a problémát” – mondta a Sárga szalag nevű ellenállócsoport egyik tagja. A névtelenségbe burkolózó nyilatkozó szerint „úgy tűnik, az oroszok szándékosan tartják fenn a vízhiányt azért, hogy az emberek a sorban állással legyenek elfoglalva, és ne gondoljanak politikára, ellenállásra vagy tiltakozásokra”.

Egy másik partizáncsapat, a kizárólag nőkből álló Zla Mavka egyik aktivistája elmondta, mennyire súlyos a helyzet. „Donyeckben, a Kirovszkij kerületben szinte teljesen víz nélkül vagyunk. Korábban legalább fél órán át csepegett a víz, de most néha egész nap száraz marad a csap.”

Ám a Donbasz másik megyéjében, Luhanszkban is legalább ennyire drámai állapotok uralkodnak. „Amikor a harcok elkezdődtek, három hónapig nem volt vizünk. Ez igazi katasztrófa volt” – panaszkodott egy odavalósi. Azt mondta, az emberek sok helyen régi, elhagyott kúthoz járnak, hogy valamennyire tiszta innivalót szerezhessenek. Luhanszk megyében a vízhálózatnak csak körülbelül 2,5 százaléka maradt használható. A nevének elhallgatását kérő nő elmesélte, hogy vannak olyan pletykák amik arról szólnak, hogy az oroszok elárasztott bányákból szivattyúzzák a vizet a hálózatba.

Akadnak olyanok, akik Luhanszkban szűrőket barkácsoltak a csapokra, de ezek legfeljebb egy hónapig bírják, aztán tönkremennek a rengeteg rozsdától, fémreszeléktől és vízkőtől. De még ha sikerül is valamelyest megszűrni a csapvizet, az akkor is mérgező – tette hozzá a nő.

Ha lehet, még ennél is rosszabb a helyzet Herszon és Zaporizzsja megyék orosz ellenőrzés alatt álló településein. Ezeket a Kahovkai-víztározóból látták el, de miután az oroszok felrobbantották a vízgyűjtő gátját, minden kiszáradt. Annyira nincs már víz a környéken, hogy amikor július elején tűz ütött ki az egyik faluban, az ott lakók nem tudtak oltani, mert az egész utcában összesen csak hét vödörnyi viz volt – mesélte a már idézett Sárga szalag ellenállócsoport tagja.

A térség ügyeivel foglalkozó egyik kijevi szakértő ugyanakkor arról beszélt, hogy az egykor bőven termő gyümölcsösök mind tönkrementek, és a helyiek legfeljebb saját maguknak tudnak némi zöldséget termeszteni. Szerhij Danyilov még ennél is aggasztóbbnak nevezte, hogy a Kahovkai-víztározó megsemmisítése miatt kiszáradt a Krím-félszigetet ellátó csatorna északi ága.

„Amennyire tudom, jelenleg kis mennyiségű víz van a tározóban, de az egyszerűen csak ott áll. Az Észak-Krími-csatorna fő- és mellékágai teljes kiürültek. Még ha valamilyen csoda folytán lenne is víz, már akkor sem tudnánk eljuttatni a Krímbe, mert az egész hálózatot a nulláról kellene újjáépíteni” – tette hozzá.

Persze az oroszok megpróbáltak a másik irányból, Kercs felől vizet juttatni a csatornarendszerbe, de azzal éppen úgy kudarcot vallottak, mint a Don-Donbasz vezetékkel. Pedig a félsziget vízellátásával már jóval a háború kitörése előtt is problémák voltak, főleg a száraz időjárás miatt. A Kahovkai-víztározó lerombolása viszont végkép drámai helyzetet okozott. „Helyi szakértők szerint a krími tározók vízszintje jelentősen csökkent ezen a nyáron” – közölte a Közép-európai Politikai Elemző Központ (CEPA) külső munkatársa. Elina Beketova még hozzá tette: „Az eső segíthetne, de ha nem jön, akkor októberre súlyos vízhiányra kell számítani a Krímben.”

Eközben Donald Trump amerikai elnök arról beszél, hogy érdemes lenne megfontolni Moszkva területi követeléseit. Az amerikai elnök úgy gondolja, hogy a béke érdekében az ukránoknak le kellene mondaniuk a hazájuk egy részéről. De arról Washingtonban nincs szó, milyen jövő várna az elcsatolt területek, már most is borzasztó körülmények között élő lakóira – hívja fel a figyelmet a Kiyiv Independent.

Címlapról ajánljuk
„Az alternatív útvonalon történő olajbeszerzés megkezdődött” – Kormányinfó a választások előtt 3 nappal
percről percre

„Az alternatív útvonalon történő olajbeszerzés megkezdődött” – Kormányinfó a választások előtt 3 nappal

„Ha végrehajtanánk az EU követelését, 48 600 forinttal több lenne a családok üzemanyagköltsége, a villany 16 000, a gáz 30 000 ezer forinttal lenne drágább havonta”; Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő a vasárnapi országgyűlési választások előtt utoljára várta a sajtó képviselőit a Karmelitába, hogy beszámoljon a hétközi kormányülés friss döntéseiről. Cikkünk percről percre frissül!

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt mondta az InfoRádióban Csizmazia Gábor Amerika-szakértő.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Fix 3%-os hitel, hatékonyságjavítás és AI-forradalom: erről szólt a soproni Széchenyi Kártya Roadshow

Fix 3%-os hitel, hatékonyságjavítás és AI-forradalom: erről szólt a soproni Széchenyi Kártya Roadshow

A KAVOSZ és a Portfolio Széchenyi Kártya Roadshow 2026  azt a célt szolgálja, hogy a helyi vállalkozások átlátható, gyakorlati képet kapjanak arról, milyen támogatott finanszírozási megoldások érhetők el most a piacon, és ezek közül melyik illeszkedhet leginkább a saját céljaikhoz. A rendezvényen szó esett a fix, nettó 3%-os kamattal futó Széchenyi Kártya Program konstrukcióiról és a vállalkozásfejlesztési lehetőségekről, emellett a hatékonyság javításának kérdései is előtérbe kerültek – az AI mindennapi alkalmazásától a beruházási döntésekig, a pénzügyi tudatosság és a tervezés szerepéig.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×