Infostart.hu
eur:
381.95
usd:
327.79
bux:
109353.56
2025. december 5. péntek Vilma
Vízhiány az oroszok által megszállt ukrán területeken.
Nyitókép: X / Гюндуз Мамедов/Gyunduz Mamedov

Már nem a fegyverek jelentik a legnagyobb veszélyt a megszállt területeken élő ukránokra

Moszkva még a legalapvetőbb feltételeket is csak nehezen tudja biztosítani az Ukrajnától elfoglalt vidékeken élő emberek számára.

Szinte az összes, oroszok által uralt területen súlyos vízhiány van – adta hírül a Kyiv Independent helyi forrásokra hivatkozva. Az angol nyelvű kijevi újságnak sikerült összegyűjtenie több, megszállás alatt élő ukrán beszámolóját. Mint kiderült, sok helyen az oroszok szándékosan korlátozzák a vízellátást, és nem is igyekeznek ezen a helyzeten javítani.

A Donbaszban 2014-ben kezdődött ellenségeskedések nyomán rohamosan tönkre mentek a közművek. Ugyanis az oroszok sem a harcokban megrongálódott berendezések helyreállításával, sem pedig a még épen maradt hálózat karbantartásával nem törődtek. A helybeliek elmondása alapján, amint elfoglalnak egy települést, máris korlátozzák a vezetékes vízszolgáltatást és csak rendszertelen időközönként engedélyezik a használatát. De még ha folyik is valami a csapból, az is büdös és sárga színű lé, ami sem szűrve, sem forralva nem iható. Az emberek nap mint nap hosszú sorokban állnak a lajtos kocsiknál, hogy ivóvízhez jussanak. A boltokban ugyan lehet palackozott vizet kapni, de annak ára folyamatosan emelkedik, és már sokan nem is tudják megfizetni.

A gondokra Vlagyimir Putyin is felfigyelt és megvitatta a válságot a donyecki régió Moszkva által kinevezett vezetőjével. Ám Gyenyisz Pusilinnek az elnök csupán annyit mondott, hogy ő, a maga részéről támogatja a palackozott víz árának csökkentését.

2022 előtt a régió az északi Donyec-Donbasz csatornán keresztül kapta a vizet, de az inváziót követően az oroszok lerombolták a víztisztító műveket, a gátakat és tönkretették a csatornát. Azt akarták, hogy a területre Oroszország felől, a Don-Donbasz vezetéken át érkezzen a víz. Azonban kiderült, hogy ennek nem elég nagy a kapacitása, így állandósult a hiány.

„Az oroszok nem tudják, de igazából nem is akarják megoldani ezt a problémát” – mondta a Sárga szalag nevű ellenállócsoport egyik tagja. A névtelenségbe burkolózó nyilatkozó szerint „úgy tűnik, az oroszok szándékosan tartják fenn a vízhiányt azért, hogy az emberek a sorban állással legyenek elfoglalva, és ne gondoljanak politikára, ellenállásra vagy tiltakozásokra”.

Egy másik partizáncsapat, a kizárólag nőkből álló Zla Mavka egyik aktivistája elmondta, mennyire súlyos a helyzet. „Donyeckben, a Kirovszkij kerületben szinte teljesen víz nélkül vagyunk. Korábban legalább fél órán át csepegett a víz, de most néha egész nap száraz marad a csap.”

Ám a Donbasz másik megyéjében, Luhanszkban is legalább ennyire drámai állapotok uralkodnak. „Amikor a harcok elkezdődtek, három hónapig nem volt vizünk. Ez igazi katasztrófa volt” – panaszkodott egy odavalósi. Azt mondta, az emberek sok helyen régi, elhagyott kúthoz járnak, hogy valamennyire tiszta innivalót szerezhessenek. Luhanszk megyében a vízhálózatnak csak körülbelül 2,5 százaléka maradt használható. A nevének elhallgatását kérő nő elmesélte, hogy vannak olyan pletykák amik arról szólnak, hogy az oroszok elárasztott bányákból szivattyúzzák a vizet a hálózatba.

Akadnak olyanok, akik Luhanszkban szűrőket barkácsoltak a csapokra, de ezek legfeljebb egy hónapig bírják, aztán tönkremennek a rengeteg rozsdától, fémreszeléktől és vízkőtől. De még ha sikerül is valamelyest megszűrni a csapvizet, az akkor is mérgező – tette hozzá a nő.

Ha lehet, még ennél is rosszabb a helyzet Herszon és Zaporizzsja megyék orosz ellenőrzés alatt álló településein. Ezeket a Kahovkai-víztározóból látták el, de miután az oroszok felrobbantották a vízgyűjtő gátját, minden kiszáradt. Annyira nincs már víz a környéken, hogy amikor július elején tűz ütött ki az egyik faluban, az ott lakók nem tudtak oltani, mert az egész utcában összesen csak hét vödörnyi viz volt – mesélte a már idézett Sárga szalag ellenállócsoport tagja.

A térség ügyeivel foglalkozó egyik kijevi szakértő ugyanakkor arról beszélt, hogy az egykor bőven termő gyümölcsösök mind tönkrementek, és a helyiek legfeljebb saját maguknak tudnak némi zöldséget termeszteni. Szerhij Danyilov még ennél is aggasztóbbnak nevezte, hogy a Kahovkai-víztározó megsemmisítése miatt kiszáradt a Krím-félszigetet ellátó csatorna északi ága.

„Amennyire tudom, jelenleg kis mennyiségű víz van a tározóban, de az egyszerűen csak ott áll. Az Észak-Krími-csatorna fő- és mellékágai teljes kiürültek. Még ha valamilyen csoda folytán lenne is víz, már akkor sem tudnánk eljuttatni a Krímbe, mert az egész hálózatot a nulláról kellene újjáépíteni” – tette hozzá.

Persze az oroszok megpróbáltak a másik irányból, Kercs felől vizet juttatni a csatornarendszerbe, de azzal éppen úgy kudarcot vallottak, mint a Don-Donbasz vezetékkel. Pedig a félsziget vízellátásával már jóval a háború kitörése előtt is problémák voltak, főleg a száraz időjárás miatt. A Kahovkai-víztározó lerombolása viszont végkép drámai helyzetet okozott. „Helyi szakértők szerint a krími tározók vízszintje jelentősen csökkent ezen a nyáron” – közölte a Közép-európai Politikai Elemző Központ (CEPA) külső munkatársa. Elina Beketova még hozzá tette: „Az eső segíthetne, de ha nem jön, akkor októberre súlyos vízhiányra kell számítani a Krímben.”

Eközben Donald Trump amerikai elnök arról beszél, hogy érdemes lenne megfontolni Moszkva területi követeléseit. Az amerikai elnök úgy gondolja, hogy a béke érdekében az ukránoknak le kellene mondaniuk a hazájuk egy részéről. De arról Washingtonban nincs szó, milyen jövő várna az elcsatolt területek, már most is borzasztó körülmények között élő lakóira – hívja fel a figyelmet a Kiyiv Independent.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×