Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Nyitókép: Wikimedia Commons / Nadina (CC BY-SA 3.0)

Leleplezték a barlangi horrort

Megoldották a cseppkőbe ragadt koponya rejtélyét - szenzációs hír Görögországból.

Egy friss tanulmány alapján sem a Homo sapienshez, sem a neandervölgyi emberhez nem köthető az az ősi koponya, amelyet egy görögországi barlangban, egy cseppkőbe ágyazódva találtak meg – írja a Live Science alapján a 24.hu.

A szakértők arra jutottak, hogy a lelet nagyjából 300 ezer éves.

A koponyát állítólag 1960-ban fedezték fel a Petralonai-barlang falához tapadva. A kutatók azóta vitáznak pontos besorolásáról. Christophe Falguères, a Perpignani Egyetem munkatársa és kollégái most a koponyából kiálló kalcitot datálták, az adatok szerint az anyag legalább 277 ezer éves. Azt nem tudni, hogy a kövület pontosan mennyi ideig volt a helyszínen, mielőtt kalcit rakódott rá, de a feltételezések szerint a folyamat nem tartott sokáig.

A koponya korát eddig 170–300 ezer év közé becsülték. Az új adatok alátámasztják azt a gyanút, hogy a petralonai személy ugyan a neandervölgyiek Európájában élt, de egy másik faj, a Homo heidelbergensis tagja volt.

A koponya méretei és robusztussága alapján feltételezhetően egy férfitől maradt hátra. Stringer szerint a fogak közepesen kopottak, ami azt jelzi, hogy a példány egy fiatal felnőtt lehetett.

A kövület felfedezésének körülményeiről sajnos kevés információ áll rendelkezésre, ám a bizonyítékok azt sugallják, hogy kalcitlerakódások rögzítették a falhoz – ugyanolyanok, mint amilyenek jelenleg is kiállnak belőle. Az anyagot uránfókuszú radiometrikus kormeghatározással vizsgálták meg, ez alapján a réteg minimum 277 ezer éves.

Címlapról ajánljuk
Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét
A sötét mélység aranyláza

Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét

A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?

Ha azt hinnénk, hogy csak Magyarország folyik szét ebben az időben...

Az európai hőhullám a hétvégén Németországban, Dániában és Csehországban is hőmérsékleti rekordokkal járt, zavarokat okozott a közlekedésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×