Erősödik a háborús pszichózis Fehéroroszországban, mozgósítási tervet is kidolgoznak. Arra a kérdésre, hogy mekkora veszélyt jelenthet ez, mekkora az esély, hogy Fehéroroszország beléphet az ukrajnai háborús konfliktusba, Bendarzsevszkij Anton azt mondta: esély mindig van rá, de most talán a lehető legtávolabb vagyunk tőle a teljes értékű háború 2022-es kirobbanása óta. Akkor Fehéroroszország területéről indultak az orosz csapatok, és orosz harci gépek szálltak fel az ország területéről.

Amikor 2022 végén Oroszország nem állt túl jól a fronton, és az ukránok több területet is vissza tudtak foglalni, akkor Moszkva valószínűleg egyre komolyabban fontolgatta, hogy Fehéroroszországot is megpróbálja katonailag is berángatni a háborúba. Minszk eddig mindent megtett Oroszország támogatására, kivéve azt, hogy katonai csapatokat küldjön Ukrajnába. Ezt a lépést Lukasenka eddig nem tette meg. Valószínűleg 2022-ben volt egy ilyen forgatókönyv is, viszont

most Oroszország a saját megítélése alapján jól áll a háborúban, tehát valószínűleg nincs szüksége arra, hogy Lukasenkát is belerángassa

– véli az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője.

Valószínűleg amit Lukasenkától hallunk, inkább egyfajta kommunikáció, hiszen a fehérorosz elnök már évtizedek óta arról híres, hogy hintapolitikát folytatva megpróbál odamondani az egyik és a másik oldalnak is, és jól tartani magát mind Moszkva, mind a Nyugat felé. Ez az üzenet inkább Moszkvának szól, a mozgósítási terv, a háború rémképe elsősorban Moszkva irányába küldött üzenet, de vannak más üzenetek is a Nyugat felé – tette hozzá.

Fehéroroszország és Oroszország közös hadgyakorlatot tervez szeptemberben, ez a Zapad-2025 gyakorlat. Arról is érkeztek hírek, hogy Oroszország új Oresnyik ballisztikus rakétákat ad Fehéroroszországnak vagy szállít a területére, ahol egy új különleges műveleti brigádot is kialakítanak. Ezek tulajdonképpen üzenetek Kijev és a Nyugat felé, Oroszország így küld újabb figyelmeztetéseket.

„A legerősebb üzenet az volt, amikor 2023 nyarán Oroszország taktikai nukleáris fegyvereket helyezett el Fehéroroszországban. Azóta se tudjuk, hogy pontosan hány nukleáris töltet lehet az országban. Lukasenka és Putyin is elmondta, hogy ez megtörtént, a nukleáris töltetek megérkeztek, de ezt hivatalosan nem lehet megerősíteni, nincs olyan külföldi bizottság, amely ezeket ellenőrizni tudná, de az volt az erős üzenet. A Zapad hadgyakorlatot kétévente megrendezik, ez nem egy új dolog, rendszeresen megtörténik” – mondta Bendarzsevszkij Anton.

Idén új elem a nukleáris fegyverek gyakorlatozása. Ez eddig hiányzott, hiszen Fehéroroszország nem rendelkezett ilyen eszközökkel, most már igen.

Viszont Minszk próbálja csökkenteni ezt a fajta eszkalációt, néhány hónappal ezelőtt például bejelentették, hogy Ukrajna és Lengyelország határaitól távol fogják tartani. Néhány éve volt egy hadgyakorlat közvetlenül a NATO és az Európai Unió határainál. Ott sokkal rosszabb volt a helyzet az eszkaláció szempontjából, mint most.

„Kevesen tudják, de érdekesség, hogy másfél hete Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai találkozója előtt néhány órával Trump felhívta Lukasenkát, és egyeztetéseket folytatott vele a kétoldalú kapcsolatokról és a fehérorosz politikai hadifoglyok elengedéséről. Ez akkor nem igazán ütötte át a sajtó ingerküszöbét, de Lukasenka nagyon próbálkozik a Nyugat irányában. Az a célja, hogy feloldja az ellene szóló szankciókat, hogy bebizonyítsa, hogy Fehéroroszország a jelek ellenére mindent megtesz, hogy távol tartsa magát Oroszországtól és az orosz–ukrán háborútól.

Például a hétvégén Lukasenka köszöntötte Ukrajnát az ország függetlenség napján, ez se mindennapi dolog egy orosz partnertől és szövetségestől.

Nyilván Oroszország ilyen gesztust nem tett, de Fehéroroszország megtette. Minszk most erőteljes hintapolitikát próbál játszani, és próbálja bizonyítani a Nyugat irányába, hogy vannak kötelező körök, például a Zapad hadgyakorlat, ezt nem lehet megtagadni, mégis megtesznek mindent, hogy a Nyugat szemében megbízható jellegű partnernek tűnjenek” – mondta.

A kérdésre, hogy Moszkva hogyan fogadja ezt a fajta hintapolitikát, a szakértő azt válaszolta: „Moszkva valószínűleg megszokta. Lukasenka már a 2000-es évek eleje óta folytatja. De ma nyilván más a mozgástér. Amit Lukasenka meg tudott csinálni a 2000-es, 2010-es években, azt nem tudja megtenni most.”

Fehéroroszország például tagja volt a Lengyelország által indított keleti partnerségnek – emlékeztetett a szakértő. Ez egy lengyel kezdeményezés, amely a posztszovjet térség egy részét érintette, de Oroszország nem volt benne, és megpróbálták többek között Fehéroroszországot, Ukrajnát, Grúziát, Moldovát bevonni, és nagyarányú támogatásokkal elérni, hogy jobban függetlenedjenek Moszkvától, és nagyobb fejlődést mutassanak a demokrácia terén. Fehéroroszország akkor tagja volt ennek az együttműködésnek, ami ha nem is nyíltan, de közvetetten Oroszország ellen irányult.

„Nyilván most, 2025-ben, amikor orosz katonai csapatok is vannak az ország területén, ilyen jellegű politikát nem tud folytatni, de ameddig tudja feszegetni a határokat, Lukasenka addig nyújtózkodik, és megpróbálja kiterjeszteni ezeket a határokat” – mondta Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője az InfoRádióban.