Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
A Barátság II. kőolajvezetéknek a Mol Dunai Finomítójába belépő vezetéke a főelzáró csappal, előtérben emléktábla Százhalombattán 2013. július 25-én. A Dunai Finomító a Mol-csoport legnagyobb, Magyarország egyetlen kőolaj-feldolgozó létesítménye.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Ukrajna nem fenyegetheti Magyarországot - jelentette ki Szijjártó Péter

A magyar kormány határozottan visszautasítja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fenyegetőzését, és arra szólítja fel a szomszédos országot, hogy hagyjon fel hazánk energiabiztonságának kockáztatásával - írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a Facebookon.

A tárcavezető arról számolt be, hogy Volodimir Zelenszkij a Mark Carney kanadai miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján arra használta Ukrajna állami ünnepét, hogy durván megfenyegesse Magyarországot.

Az ukrán elnök a Barátság kőolajvezetéket ért támadásra és a Donald Trumppal folytatott megbeszélésére vonatkozó újságírói kérdésre felelve azt mondta, hogy

az Ukrajna és Magyarország közötti barátság létezése Magyarország álláspontjától függ.

"Magyarország határozottan visszautasítja az ukrán elnök fenyegetőzését. Mi a szuverenitást és a területi integritást a nemzetközi politika alapértékeinek tartjuk, éppen ezért tiszteletben is tartjuk minden ország szuverenitását és területi integritását, ahogy ugyanezt várjuk el minden más országtól is" - húzta alá Szijjártó Péter.

"Az elmúlt napokban Ukrajna súlyos támadásokat indított az energiaellátásunk biztonsága ellen, márpedig az energiabiztonság elleni támadások a szuverenitás elleni támadásként értelmezendők" - folytatta a miniszter.

"Felszólítjuk Volodimir Zelenszkijt, hogy fejezze be Magyarország fenyegetését és hagyjanak fel az energiabiztonságunk kockáztatásával" - közölte Szijjártó Péter.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×