Infostart.hu
eur:
377.59
usd:
319.87
bux:
0
2026. február 25. szerda Géza
Donald Trump amerikai elnök a sajtó képviselőinek nyilatkozik a washingtoni Fehér Ház déli szárnyánál 2025. július 15-én, mielőtt az elnöki különgéppel Pittsburghbe, a Carnegie Mellon Egyetemen megrendezésre kerülő energia- és innovációs csúcstalálkozóra indul.
Nyitókép: MTI/EPA/Bloomberg/AL DRAGO / POOL

Donald Trump állítólag a volt NATO-főtitkárnál érdeklődött a Nobel-békedíj iránt

Az már eddig sem számított titoknak, hogy a második hivatali idejét az év első hónapjában kezdő Donald Trump számára egyáltalán nem közömbös a Nobel-békedíj odaítélése. A krónikák szerint számára már a 2017 és 2021 közötti első elnöki időszaka alatt szerette volna a jelöléseket díjra váltani. A norvég sajtó szerint most ismét megerősítette, hogy el akarja nyerni.

Az amerikai elnök érdeklődéséről a német hírportálok számoltak be egy norvég lapra hivatkozva. A Dagens Naeringsliv eszerint arról tudósított, hogy ezt a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való csúcstalálkozójára készülő Donald Trump a közelmúltban személyesen jelezte Jens Stoltenberg korábbi norvég NATO-főtitkárnak, az ország jelenlegi pénzügyminiszterének.

Az információk szerint a telefonhívás a norvég miniszter számára "több mint váratlan" volt. Trump - mint a lap írta - előbb a vámvitáról, illetve a gazdasági együttműködésről, kívánt konzultálni, majd ezt követően tért át a Nobel-békedíj odaítélésére. Az újság szerint közvetve arra utalt, hogy el akarj nyerni a díjat.

Am pedig a partner kiválasztását illeti, az nem számított véletlennek - fogalmazott az újság, utalva arra, hogy a díj jelöltjeit egy öttagú norvég bizottság vizsgálja. A bizottság tagjait Alfred Nobel akarata alapján az oslói parlament jelöli ki. A díjazottakat októberben hirdetik ki

Stoltenberg a beszámolók szerint megerősítette a hívást, az említett "Nobel-részleteket" azonban említés nélkül hagyta. Csupán annyit mondott, hogy a beszélgetés középpontjában a vámok, illetve a gazdasági együttműködés álltak.

Donald Trumpot egyébként az elmúlt hetekben több vezető politikus javasolta Nobel-békedíjra, így a többi között Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, legutóbb pedig közösen Nikol Pasinyan örmény miniszterelnök és Ilhan Alijev azerbajdzsáni elnök. Utóbbira magyarázat lehet, hogy Trump augusztusban a washingtoni Fehér Házban több mint 35 év utáni háborúskodás után békenyilatkozatot "íratott alá" az örmény és az azeri vezetővel. A német portálok emlékeztettek arra is, hogy korábban Kambodzsa, illetve Pakisztán vezetői is Nobel-békedíjra javasolták Trumpot.

Az elnök egyébként korábban több alkalommal is sérelmezte, hogy nem kap békedíjat. "Nem számít, mit csinálok, bármi legyen is az eredmény" – fogalmazott az idézet szerint a Truth Social amerikai portálon az elnök.

Azt ugyanakkor hozzátette, hogy az emberek tudják, mit csinál, és ez számít neki.

Trump egyébként az ötödik amerikai elnök lenne, aki megkapná a Nobel-békedíjat. Az illusztris elődök 1906-ban Theodore Roosewelt, 1919-ben Woodrow Wilson, 2002-ben Jimmy Carter és 2009-ben Barack Obama voltak.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.

Friss felmérés: a németek többsége a CDU/CSU és az AfD koalícióját szeretné

Pontosan egy évvel ezelőtt tartották Németországban az előrehozott parlamenti választásokat, amely két hónappal később CDU/CSU és az SPD kormánykoalíciójához vezetett. A legfrissebb felmérés eredményei mellett az is kiderült, hogy már nem csak az AfD számít „veszélyes” pártnak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×