Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.56
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Donald Trump amerikai elnök a sajtó képviselőinek nyilatkozik a washingtoni Fehér Ház déli szárnyánál 2025. július 15-én, mielőtt az elnöki különgéppel Pittsburghbe, a Carnegie Mellon Egyetemen megrendezésre kerülő energia- és innovációs csúcstalálkozóra indul.
Nyitókép: MTI/EPA/Bloomberg/AL DRAGO / POOL

Donald Trump állítólag a volt NATO-főtitkárnál érdeklődött a Nobel-békedíj iránt

Az már eddig sem számított titoknak, hogy a második hivatali idejét az év első hónapjában kezdő Donald Trump számára egyáltalán nem közömbös a Nobel-békedíj odaítélése. A krónikák szerint számára már a 2017 és 2021 közötti első elnöki időszaka alatt szerette volna a jelöléseket díjra váltani. A norvég sajtó szerint most ismét megerősítette, hogy el akarja nyerni.

Az amerikai elnök érdeklődéséről a német hírportálok számoltak be egy norvég lapra hivatkozva. A Dagens Naeringsliv eszerint arról tudósított, hogy ezt a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való csúcstalálkozójára készülő Donald Trump a közelmúltban személyesen jelezte Jens Stoltenberg korábbi norvég NATO-főtitkárnak, az ország jelenlegi pénzügyminiszterének.

Az információk szerint a telefonhívás a norvég miniszter számára "több mint váratlan" volt. Trump - mint a lap írta - előbb a vámvitáról, illetve a gazdasági együttműködésről, kívánt konzultálni, majd ezt követően tért át a Nobel-békedíj odaítélésére. Az újság szerint közvetve arra utalt, hogy el akarj nyerni a díjat.

Am pedig a partner kiválasztását illeti, az nem számított véletlennek - fogalmazott az újság, utalva arra, hogy a díj jelöltjeit egy öttagú norvég bizottság vizsgálja. A bizottság tagjait Alfred Nobel akarata alapján az oslói parlament jelöli ki. A díjazottakat októberben hirdetik ki

Stoltenberg a beszámolók szerint megerősítette a hívást, az említett "Nobel-részleteket" azonban említés nélkül hagyta. Csupán annyit mondott, hogy a beszélgetés középpontjában a vámok, illetve a gazdasági együttműködés álltak.

Donald Trumpot egyébként az elmúlt hetekben több vezető politikus javasolta Nobel-békedíjra, így a többi között Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, legutóbb pedig közösen Nikol Pasinyan örmény miniszterelnök és Ilhan Alijev azerbajdzsáni elnök. Utóbbira magyarázat lehet, hogy Trump augusztusban a washingtoni Fehér Házban több mint 35 év utáni háborúskodás után békenyilatkozatot "íratott alá" az örmény és az azeri vezetővel. A német portálok emlékeztettek arra is, hogy korábban Kambodzsa, illetve Pakisztán vezetői is Nobel-békedíjra javasolták Trumpot.

Az elnök egyébként korábban több alkalommal is sérelmezte, hogy nem kap békedíjat. "Nem számít, mit csinálok, bármi legyen is az eredmény" – fogalmazott az idézet szerint a Truth Social amerikai portálon az elnök.

Azt ugyanakkor hozzátette, hogy az emberek tudják, mit csinál, és ez számít neki.

Trump egyébként az ötödik amerikai elnök lenne, aki megkapná a Nobel-békedíjat. Az illusztris elődök 1906-ban Theodore Roosewelt, 1919-ben Woodrow Wilson, 2002-ben Jimmy Carter és 2009-ben Barack Obama voltak.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×