Infostart.hu
eur:
388.67
usd:
334.84
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Munkálatok 2025. július 2-án a parajdi Só-szorosban, a Korond-patak azon szakaszán, ahol betört a víz a sóbányába. Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbányánál történt katasztrófa károsultjainak segélyezését: egyelőre a víz alá került bánya dolgozóinak és a kilakoltatottaknak folyósítanak egyszeri, félmillió forintos támogatást.
Nyitókép: MTI/Veres Nándor

Parajd - Újabb bizonyítékok a legfőbb ügyészséghez benyújtott bűnvádi feljelentéséhez

Újabb bizonyítékokat csatolt a parajdi bányakatasztrófa ügyében a román legfőbb ügyészséghez benyújtott bűnvádi feljelentéséhez az állampolgárokat az állam visszaéléseitől védő FACIAS alapítvány - közölte csütörtökön a civilszervezet.

Az alapítvány június elején tett bűnvádi feljelentést a parajdi sóbánya elárasztása kapcsán a román legfőbb ügyészségnél. Ebben azt állítja, hogy a bányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom) és a román vízügyi hatóság felelős a történtekért, mivel évek óta tudtak a veszélyről, de nem tettek ellene semmit. Beadványukban a civilek a két állami vállalat érintett alkalmazottainak a felelősségre vonását kérik.

A FACIAS közleményében kifejti: az újabb bizonyítékok alátámasztják, hogy a román állami hatóságoknak 2007 óta tudomásuk volt a veszélyről. "Ennek ellenére 18 éven keresztül semmit sem tettek azért, hogy megakadályozzák a katasztrófát, mely 2025 májusában bekövetkezett" - mutatnak rá.

A civilek szerint a vízszivárgások megakadályozása 1,9 millió euróba került volna, miközben a Salrom csak 2022-ben 4 millió eurót fizetett alkalmazottainak különböző jutalékokra. Arra is rámutatnak, hogy abban az évben a Salrom nettó profitja 22 millió euró volt, és ahelyett, hogy egy részét a sókészlet megőrzésére fordította volna, csaknem 30 millió eurót költött személyi kiadásokra. A civil szervezet szerint a Románia számára stratégiai jelentőségű parajdi sókészlet meghaladja az 500 millió tonnát, bruttó értékét 12 milliárd euróra becsülik.

A FACIAS szerint az ügyészek elé terjesztett hivatalos iratok és tanulmányok azt mutatják: a parajdi bányakatasztrófa az állami hatóságok visszaéléseinek közvetlen következménye, mivel ezek megszegték törvényes kötelességüket, hogy megvédjék az emberi életeket, vagyont és nemzeti örökséget.

Rámutatnak: már egy 2007-ben publikált tanulmány felhívta a figyelmet, hogy a Korond-patak "valós veszélyt" jelent a bánya épségére, mivel oldja a sótömböket. Ennek ellenére a szakemberek által javasolt műszaki megoldások - a patak elterelése és egy megfigyelési állomás létrehozása - nem ültették gyakorlatba. És a sószorost magába foglaló természetvédelmi területet felügyelő civil szervezet sem tett konkrét lépéseket a védelmében - állítja a FACIAS.

Az alapítvány emlékeztet: a Salrom a 2024-es vízszivárgások után sem próbálta elhárítani a veszélyt, hanem "gyorsan" megnyitotta a bányát a látogatók előtt.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×