Július 26-án 54. alkalommal bukott meg a parlamenti házelnök személyére és ezzel együtt az új kormány összetételének megválasztására tett kísérlet Koszovóban. A politikai patthelyzet a február 9-i parlamenti választások óta állandósult: az Önrendelkezés pártja újra elnyerte a mandátumok többségét, de közel sem elegendőt az önálló kormány megalakításához.
„A februárban tartott általános parlamenti választások során Koszovóban tulajdonképpen a kormánypárt, az Önrendelkezés nem szerezte meg az abszolút többséget. Ahhoz, hogy az új kormány megalakuljon, a parlamentnek először meg kell szavaznia a házelnököt és az alelnököket. A törvények értelmében csak az Önrendelkezés jelölhet házelnököt, ehhez viszont nincs már meg az elegendő többsége” – mondta az InfoRádióban Viola Cintia, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.
A többi párt azonban nem akar koalíciót alkotni, valamennyi ellenzéki erő kizárta az Albin Kurti miniszterelnökkel való együttműködés lehetőségét,
holott ő maga is elismerte tavasszal, hogy koalíciós partnerek nélkül nem lesz meg a többsége – magyarázta a kutató. Hozzátette, egyedül a szocialista NISMA volt nyitott az Albin Kurtival való tárgyalásokra, nekik viszont nincs elegendő mandátumuk, hogy meglegyen a parlamenti többség.
A Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint a koszovói alkotmány úgy rendelkezik, hogy ha kimerítették a kormányalakítás összes lehetséges forgatókönyvét, akkor új választást lehet kiírni. Erről a köztársasági elnök saját hatáskörében dönthet, ez eddig azonban nem történt meg. A jelenlegi köztársasági elnök, Vjosa Osmani-Sadriu szövetségese az Önrendelkezés pártnak, így vélhetően arra vár, hátha sikerül valahogy a többséget összehozni – jegyezte meg Viola Cintia.
„A legújabb fejlemény az, hogy az 54. sikertelen kormányalakítás után már az alkotmánybíróság hatáskörébe került a kérdés, ők döntenek majd az alakuló ülések és az esetleges választás sorsáról augusztus 8-án”
– tette hozzá a szakértő. Koszovó státuszára a nemzetközi jogban legtöbbször az ENSZ 1244-es határozata alapján szoktak hivatkozni, pont azért, mert sok ország nem ismeri el független államként. Jelenleg körülbelül 105 ország ismeri el, közte az ENSZ országainak nagy része, ám nem mindegyik, ahogyan az Európai Unió öt tagországa sem. Magyarország szinte rögtön elismerte Koszovót, egy hónappal a 2008-as kikiáltása után.
Az ország Szerbiával való kapcsolata meglehetősen feszült, ugyanis utóbbi a saját részének tekinti Koszovót, az viszont független, önálló államként határozza meg magát, és alapvetően ez a konfliktus forrása – magyarázta Viola Cintia. Ezen kívül a Szerbiában élő albánság és a Koszovó északi részén élő szerbek folyamatos feszültségforrást jelentenek a felek között.
„Az Egyesült Államok hagyományosan támogatja Koszovót, ahogyan az Európai Unió is. Ez azonban a Kurti-kormány alatt némileg romlott, pont a szerb–koszovói viszony eszkalációja miatt”
– mondta a kutató, ugyanis a helyzetet kifejezetten Albin Kurtival azonosították mind az amerikaiak, mind az európaiak. A feszültség mostanában ugyan enyhülni látszik, viszont az is érződik, hogy Koszovó nemzetközi izoláció alatt volt az elmúlt években, és mostanra rájöttek, hogy a konfliktus feloldásához támogatásra lesz szükségük – jegyezte meg Viola Cintia.








