A Meta októbertől nem fog politikai, választási vagy társadalmi témájú hirdetéseket futtatni az Európai Unió területén – írja az Euractiv híradása nyomán a Telex. A vállalat ezzel a lépéssel nemes egyszerűséggel kikerüli az uniós politikai hirdetésekre vonatkozó új átláthatósági szabályokat.

Az EU-s szabályozás célja, hogy visszaszorítsa a választásokba való külföldi beavatkozásokat és a politikai dezinformációt. A Meta kivonulása erről a piacról már két éve is felmerült. A rendelet októberben lép életbe, és arra kötelezi az online platformokat, hogy egyértelműen tüntessék fel: ki fizetett egy adott politikai hirdetésért, illetve azt is, hogy a hirdetést személyes adatok alapján célozták-e meg a felhasználókat.

Csütörtökön közölte a Meta, hogy nem kíván megfelelni ezeknek az EU-s elvárásoknak, ezért inkább teljesen megszünteti a politikai hirdetéseket platformjain.

A vállalat saját szabályzatában részletesen meghatározza, milyen típusú hirdetéseket sorol ebbe a körbe – ezek a korlátozások nemcsak az uniós országokra, hanem más európai területekre, így az Egyesült Királyságra is vonatkoznak majd.

A döntést a vállalat azzal indokolta, hogy az új szabály túl összetett követelményeket róna a felületek működésére, ez pedig „vállalhatatlan mértékű komplexitást és jogbizonytalanságot” eredményezne a hirdetők és a platform számára is. Ugyanakkor a Meta hangsúlyozta, hogy a politikai tartalmak posztolását nem tiltja meg sem a felhasználóknak, sem a közszereplőknek, egyszerűen csak nem lehet majd októbertől az ilyen tartalmakat fizetett hirdetésként népszerűsíteni.

Az egyelőre még kérdéses, hogy hogyan tervezik majd szűrni az ilyen jellegű tartalmakat, hogyan akadályozzák meg, hogy valaki mégis politikai célú dolgot hirdessen, hiszen akkor az oldal automatikusan sérteni fogja az EU-s szabályt.

Az Európai Unió a 2018-as Cambridge Analytica-botrány után szigorította szabályozását. A brit tanácsadó cég a Facebook-felhasználók adatait engedély nélkül gyűjtötte be, majd azokat politikai kampánycélokra - többek között a 2016-os amerikai elnökválasztáson és a Brexit-népszavazás során - használta fel.

A Meta kiemelte, hogy nem az első technológiai cég, amely ilyen döntést hoz: a Google már 2024 végén leállította a politikai hirdetéseket az EU-ban.

A Meta régóta bírálja az EU internetre vonatkozó szabályozását. Július elején bejelentette, hogy bíróság elé viszi az Európai Bizottság által áprilisban kiszabott 200 millió eurós adatvédelmi bírságot. A vállalat ellen több vizsgálat is folyamatban van az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvénye (DSA) keretében. Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója idén januárban az EU politikáját a cenzúrához hasonlította, az uniós bírságokat pedig vámként jellemezte.