Az elsők között üdvözölte Németország, hogy az amerikai elnök rendkívüli döntést hozott az orosz agresszió sújtotta Ukrajna legkorszerűbb fegyverekkel történő támogatásáról. Donald Trump a fegyverzetet a NATO keretében, illetve a szövetség költségén ajánlotta fel, és Oroszországnak a béketárgyalások reményében 50 napos határidőt adott. Boris Pistorius német védelmi miniszter Washingtonban Pete Hegseth amerikai védelmi miniszterrel erről is folytatott tárgyalást, majd Németország az európai NATO-tagállamok közül elsőként jelentette be, hogy kész Ukrajna Trump által javasolt támogatására: Berlin saját költségén két Patriot-rendszert kíván küldeni Kijevnek kétmilliárd euró értékben.
A német miniszter a többi tagállamot az Oroszország által több mint három éve ostromlott Ukrajna hasonló támogatására szólította fel, sőt ezt NATO-tagállami kötelességként említette, hangsúlyozva, hogy az amerikai elnöki felhívás nem csak Németországnak szólt, hanem
„mindenkinek meg kell nyitnia a pénztárcáját”.
Ennek nyomán Berlinben már azt figyelik, hogy a tagállamok közül melyik követi a német példát, és mostanra némi csalódást okozott, hogy a többi megszólított ország a némethez hasonló konkrét elkötelezettséget még nem vállalt. Jelen állás szerint hivatalosan Németországnak egyedül kellene viselnie Ukrajna támogatásának terhét.
Néhány tagország jelezte a készségét, de ennek mértékét, illetve formáját a berlini bejelentéstől eltérően egyikük sem említette. A téma az EU külügyminisztereinek brüsszeli találkozóján is felmerült. Német források szerint a dán külügyminiszter jelezte, hogy országa kész a részvételre, de szerinte az erre vonatkozó részleteket még ki kell dolgozni. A holland külügyminiszter jelezte, azt vizsgálják, hogy miként tudnának „pozitív módon” részt venni a támogatásban.
A norvég védelmi miniszter azt hangoztatta, hogy erről már tárgyalásokat folytatnak Ukrajnával. „Azt vizsgáljuk, hogy miként tudunk a legjobban segíteni” – jelentette ki, utalva arra, hogy a légvédelem továbbra is prioritás Ukrajna számára, illetve ebből kiindulva a norvég katonai segélyek szempontjából. A finn védelmi minisztérium viszont fenntartásainak adott hangot. Indokként arra utalt, hogy az amerikai kezdeményezés részletei még nem ismertek, ezért további információkra van szükség a döntések meghozatala előtt.
A német portál kiemelte, hogy Emmanuel Macron francia elnök erre vonatkozóan még „egy szót sem szólt”. A múlt hét végén bejelentette, hogy a kormány a következő két évben 6,5 milliárd euróval növeli a védelmi költségvetést, s noha ezt az ukrajnai háborúval indokolta, de nem az oda irányuló utánpótlással. Az Ukrainszka Pravda viszont francia tisztviselőkre hivatkozva azt írta, hogy
Franciaország nem vesz részt Donald Trump amerikai elnök által bejelentett projektben,
mert az európaiaknak saját védelmi iparukat kellene erősíteniük, és nem amerikai beszerzésekre költeniük. Az Ukrajnát támogató nemzetek közül bruttó hazai termékhez viszonyítva eddig Franciaország nyújtotta a legkisebb katonai segélyt.
A tervezett német Patriot-vásárlással kapcsolatban a végleges technikai, logisztikai és pénzügyi részleteket még tisztázni kell. A legfrissebb értesülés szerint a két felajánlott rendszert Németország saját készletből küldené, és a pótlás amerikai forrásból történne.
Pistorius ugyanakkor a hírek szerint megörvendeztettette amerikai kollégáját azzal is, hogy a Bundeswehr számára Typhon típusú rakétarendszerek vásárlását is fontolgatja az ország saját biztonságának erősítése érdekében. Az előzményekhez tartozik, hogy a volt kancellár, Olaf Scholz még tavaly jelentette be, hogy közepes hatótávolságú rakétákat kívánnak vásárolni az Egyesült Államoktól. Az ARD szerint Pistorius a hét elején hivatalosan jelezte amerikai kollégájának, hogy a rakétarendszerekre igényt tartanának.
„A Typhon átmeneti megoldás lehet mindaddig, amíg Európa ki nem fejleszti saját fegyvereit hasonló képességekkel. Ez viszonyt hét-tíz évig is eltarthat” – fogalmazott a német védelmi miniszter.





