Infostart.hu
eur:
379.7
usd:
321.71
bux:
133311.7
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Az új dán uniós elnökség logója az Európai Tanács brüsszeli székházának aulájában 2025. július 1-jén, amikor Dánia átvette Lengyelországtól az Európai Unió Tanácsának hat hónapra szóló soros elnöki tisztét. Az Erős Európa a változó világban mottó alatt kezdődő dán EU-elnökség programjában a biztonság javítása, a versenyképesség erősítése, a zöld átmenet és az illegális migráció kezelése szerepel legfőbb célként, valamint az Ukrajna katonai és gazdasági támogatása melletti kiállás is.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Kalas Vivien: Dánia soros elnökként megkezdené a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával

Átvette Lengyelországtól az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Dánia, és a védelempolitikai területén az elődje programját folytatná, a migrációban viszont felkarolná a visszatérési központok ügyét – mondta az InfoRádióban Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense.

Átvette kedden Lengyelországtól az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Dánia, a december végéit tartó, hat hónapos dán EU-elnökség a biztonság javítására, a versenyképesség erősítésére, a zöld átmenetre és az illegális migráció kezelésére összpontosít majd, valamint kiáll Ukrajna katonai és gazdasági támogatása mellett. Dánia nyolcadik alkalommal vette át az Európai Unió Tanácsának elnökségét július 1-jén, a 2012-es előző elnökség után.

Kalas Vivien az InfoRádióban felidézte, hogy a most leköszönő lengyel elnökség fő célja az volt, hogy biztonságosabbá tegye Európát. Ennek részeként érte el a legnagyobb eredményt az úgy nevezett SAFE eszköz létrehozásával érte el, ez egy 150 milliárd eurós hitelkeret, amelyet elsősorban az uniós tagországok hívhatnak le a saját védelmi iparuk, illetve hadseregük fejlesztése és megerősítése érdekében, ugyanakkor kiterjesztették harmadik országokra is, így például Ukrajnára is. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense a lengyel célok között említette Ukrajna támogatását, amelynek részeként nemcsak ezt a forrást hívhatja le, hanem megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat is, erről a legutóbbi unós csúcson 26 tagország elvi állást foglalást tett, csupán Magyarország nem támogatta a kezdeményezést.

A migráció területén is fontos precedenst teremtett a lengyel soros elnökség, amikor lehetővé tette a menedékjog iránti kérelmek benyújtásának ideiglenes felfüggesztését. Mint a szakértő kifejtettem, ezt saját példájuk miatt kezdeményezték a lengyelek, mert a fehérorosz határon nagyon sok bevándorló érkezett Lengyelországba. Az új megoldást akkor lehet alkalmazni, ha kifejezetten politikai célok miatt akar egy ország a bevándorlók révén nyomást gyakorolni egy másik országra. „Ezt a lépést az Európai Bizottság jóváhagyta, úgyhogy ez precedenst teremtett, és alapot szolgálhat más országoknak is, ha ilyen nagy nyomással szembesülnek a külső határaikon, akkor ezzel az eszközzel is lehet védekezni” – mondta Kalas Vivien.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a legutóbbi Európai Tanács-ülésen a 27 tagország jóváhagyta a bizottságnak azt a javaslatát, amely a visszaküldések felgyorsítását, illetve a hatékonyság növelését tenné lehetővé. A migráció áll a középpontjában a július elsejétől hatályos dán uniós elnökségnek is, és a külső határok védelme mellett éppen a visszaküldéseket gyorsítaná fel, valamint az úgynevezett visszatérési központok létrehozását támogatná. Az elképzelések szerint az uniós tagállamok területéről megállapodások alapján harmadik országokban lehetne olyan központokat létrehozni, ahová azokat lehetne visszaküldeni, akik jogszerűtlenül tartózkodnak az unió területén, mert már elbírálták a kérelmüket és azt állapították meg a hatóságok, hogy nem jogosultak a menedékre. „Ez az, amit Dánia szeretne véglegesíteni” – tette hozzá.

A dán elnökség két prioritást határozott meg az elnöksége idejére: a biztonságos, valamint versenyképes és zöld Európát. Kalas Vivien elmondta, a védelmi kiadások növelése terén a lengyel elnökség munkáját kívánja folytatni, míg Ukrajnával elkezdené a csatlakozási tárgyalásokat. „Magyarország számára is fontos lehet a következő hétéves költségvetési keretről és a kohéziós politika jövőjéről szóló viták elkezdése, lezárni viszont biztosan nem tudja a hat hónap alatt” – mondta a szakértő.

Arról is beszélt ennek kapcsán, hogy a soros elnökségnek nehéz kézzelfogható eredményt elérnie, mert az uniós jogalkotás lassúsága miatt erre fél év kevés, inkább arra van lehetőség, hogy a korábban megkezdett valamelyik témát sikerül lezárni.

„Mégis van jelentősége ennek az intézménynek, mégpedig az, hogy mert a soros elnöknek az unió érdekeit, értékeit kell ugyan képviselnie és szem előtt tartania, viszont minden soros elnöknek vannak saját nemzeti prioritásai, és ezt minden soros elnök igyekszik belecsempészni az elnökségi programjába” – mondta Kalas Vivien, és példaként Magyarország esetében a demográfia kérdését említette, amely nem volt fontos ügye az EU-nak, mégis sikerült azt elérni, hogy közösségi szinten is kicsit jobban foglalkoznak ezzel a kérdéssel és egyfajta együttműködés is elindult.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.

Szergej Lavrov ijesztő kijelentést tett a béke esélyeiről

Ha a kijevi vezetés delegációja az ukrajnai rendezésről Abu-Dzabiban tartott tárgyalásokra a bejelentett biztonsági garanciákkal érkezett, akkor ez újfent megerősíti azt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek valójában nem kell a béke – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Oroszország példátlanul súlyos ballisztikusrakéta-támadást hajtott végre Ukrajna energiaellátó rendszere ellen: több nagyváros, köztük Harkiv és Kijev, szinte teljesen áram és fűtés nélkül maradt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a csapás annyira súlyos, hogy az a béketárgyalások következő körére is hatással lesz - az egyeztetések ma folytatódnak, a delegációk már asztalhoz is ültek. Közben az oroszok nagy erőkkel ostromolják Pokrovszk és Huljajpole térségét, mindkét városban már csak pár házat tartanak az ukrán védők. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel szerdán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×