Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
312.43
bux:
139468.07
2026. július 1. szerda Annamária, Tihamér
Koppenhága, 2018. augusztus 1.Az arcot eltakaró ruhadarabok viseletét tiltó jogszabály, azaz a burkatörvény ellen tüntetnek nők Koppenhágában 2018. augusztus 1-jén, a törvény életbe lépésének napján. A rendőrség elmondta, hogy a tiltakozáson az arcukat teljesen eltakaró demonstrálókat nem büntetik, mert tettük szabad véleménynyilvánításnak minősül. Ugyanakkor büntetésben részesíthetők mindazok, akik a gyülekezésre tartva, már útközben elfedik az arcukat. A jogszabály heves vitát váltott ki támogatói és ellenzői között. (MTI/EPA/Mads Claus Rasmussen)
Nyitókép: MTI/EPA/Mads Claus Rasmussen

Migránsok integrációja: a dán nikáb- és burkatilalom egész más, mint a francia

Egészen más okból nem viselhetnek Dániában a lányok és nők burkát és nikábot, mint Franciaország oktatási intézményeiben. Ennek hátteréről Kovács Emese, a Migrációkutató Intézet kutatója beszélt az InfoRádióban. A hidzsáb be sincs tiltva Dániában, míg a kereszt a francia iskolákban már régóta.

A dán kormány az arcot takaró fátylak betiltását és az imatermek felszámolását tervezi az iskolákban és egyetemeken. Mette Frederiksen kormányfő azt mondta, hogy a kabinet tilalmat tervez bevezetni az arcot a szemek kivételével eltakaró, zömében muszlim nők által viselt nikábra. A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy joghézagok miatt „muszlim társadalmi kontroll” alakult ki, ami a nők elnyomásához vezetett a dán oktatási intézményekben.

Kovács Emese, a Migrációkutató Intézet kutatója az InfoRádióban a szigorítás hátteréről elmondta, hogy az ország már 2018-ban elfogadott egy törvényt, amely megtiltja az arc eltakarását, tehát tipikusan a nikáb és a burka viselését. Ez a törvény eddig csak a közterületeken volt érvényes, most ki kívánják terjeszteni az oktatási intézményekre, továbbá az egyetemeken be is szüntetnék az úgynevezett imaszobákat.

Ezekre az intézkedésekre azért kerül sor, mert egy bizottság, amely a nők egyenjogúságát vizsgálta – Elfelejtett Női Küzdelmek Bizottsága – arra a következtetésre jutott, hogy az oktatási intézményekben nincsenek a muszlim nők megvédve a társadalmi elnyomástól, ezért van szükség ezekre az intézkedésekre.

A javaslat egyik kritikája abból a felvetésből indul ki, hogy mi történik akkor, amikor a muszlim nő hazamegy és becsukja az ajtót.

„Ez a nők marginalizációjához vezethet, megtörténik az is, hogy azok a nők, akik nem tudnak ellenállni a patriarchális nyomásnak a férjük, családjuk részéről, valószínűleg el fognak vonulni. Ez is egy probléma, ugyanakkor a bizottság is azt javasolja a kormánynak, hogy erősítsék ezt a védelmi rendszert, ami jelenleg érvényben van, hogy telefonon segítséget kérhetnek a nők” – mutatott rá a szakértő.

Példaként említette, hogy Koppenhágában 2023-ban 600 olyan esetet is regisztráltak, amikor a nők betelefonáltak, segítséget kértek a hatóságoktól olyan esetekben, amikor őket elnyomás vagy erőszak érte a „becsületkultúra” alapján, tehát a családjuk vagy a férjük kényszerítette őket.

Kovács Emese úgy látja, a tervezetet elfogadja a dán társadalom; az eredeti szigorítást 2018-ban a liberális-jobboldali kormány vezette be széles körű támogatással a parlamentben, jelenleg pedig a szociáldemokrata-liberális koalíciós kormány javasolja ugyanezt, tehát a társadalmi kontroll problémáját szerinte nagyon komolyan veszik, és több olyan szabályt is hoztak már eddig is, amely hozzátesz a nők érdekérvényesítéséhez.

Korlátozott vallásszabadság?

Az viszont a kutató szerint is „nagyon problematikus kérdés”, hogy mit szól a dániai muszlim közösség a többségi társadalom normáihoz. Az a feszültség nyilvánul meg a kérdésben, hogy a muszlimok magukkal hozták a patriarchális berendezkedést, ami nem illeszkedik a dán felfogáshoz, amelyben az egyenjogúság, a szabadság és az egyén áll a középpontban; a muszlimoknál „a család becsülete mindent is felülír”. Kovács Emese szerint végül a dán állam a törvényeivel, demokratikus úton próbálja megoldani ezt a nagyon szenzitív kérdést.

Mert tény: a dán szabály korlátozza a muszlimok vallásszabadságát az arcelfedés tilalmával, ezzel belép az ember, a család magánéletébe. Ugyanakkor a törvény megfogalmazása – mint Kovács Emese rámutatott – szándékosan „vallássemleges”, nem diszkriminál a muszlim közösségek kárára.

„A dán állam ugyanígy próbál eljárni más területeken is, a jóléti szolgáltatások is mindenki számára egyenlően járnak, de vannak területek, ahol azért az állam túlnyúlhat a hatáskörén” – jegyezte meg. Utóbbira példaként említette, hogy bizonyos „gettóterületeken” a bevándorlókat rákényszerítik, hogy a gyerekeiket minél hamarabb intézménybe adják, segítve az integrációjukat. Ez túlléphet bizonyos határokat a muszlim családok szemszögéből nézve, de a dán állam ezt szükségesnek tartja, ezzel érvel.

A francia "párhuzam"

Hogy a nikáb és a burka tilalmából nem következik-e, hogy a kereszt is tiltható a diszkriminációmentesség jegyében, arról azt mondta, Franciaországban épp ilyen tendencia körvonalazódik, hiszen ott oktatási intézményekben már 2004 óra nincsenek vallási jelképek, kereszt és például hatágú zsidó csillag sem; ott viszont ennek az az oka, hogy a szekularizációt erősítsék, vagyis az egyház és az állam szétválasztását.

„Dániában a burka- és a nikábtilalom mögött az áll, hogy az arc eltakarása nem egyezik meg a dán társadalom értékeivel. Hogy valakinek kereszt vagy más szimbólum van a nyakában, ez nem tartozik a törvény alá, és hidzsábot is lehet viselni, ami csak a hajat takarja el a fejből” – egyértelműsítette Kovács Emese.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szalai Máté a közel-keleti konfliktusról: érdemi előrelépés nincs, a mostani helyzet inkább az iráni félnek kedvez

Szalai Máté a közel-keleti konfliktusról: érdemi előrelépés nincs, a mostani helyzet inkább az iráni félnek kedvez

Folytatódnak a tárgyalások az Egyesült Államok és Irán között, továbbra is a Hormuzi-szoros felügyelete a fő téma, de jelentősnek mondható fejlemény egyelőre nincs. A Clingendael Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója az InfoRádióban elmondta: a Trump-adminisztráció győzelemként próbálja beállítani a korábbi megállapodást Iránnal, a gyakorlatban azonban az látható, hogy ez a megállapodás inkább az iráni félnek kedvez.
inforadio
ARÉNA
2026.07.02. csütörtök, 18:00
Vasas Gábor
a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója
Elsöprő offenzívát fontolgat Moszkva, váratlant lépett a Kreml – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Elsöprő offenzívát fontolgat Moszkva, váratlant lépett a Kreml – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka szerint Moszkva több forgatókönyvet is mérlegel egy északi offenzívára: noha lehetséges egy fehérorosz területről indított offenzíva is Kijev ellen, a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Oroszország a Brjanszki területről indíthat támadást Ukrajna Csernyihiv régiója ellen. "Ez egy reális forgatókönyv, és természetesen felkészülünk rá" - mondta Szirszkij. Közben a Kreml váratlanul lezárt több vasúti határátkelőt Finnország, Észtország és Lettország felé, amiről a szomszédos országokat is értesítette. A lépést nem indokolták. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×