"Döntésünkkel világos üzenetet küldünk: országaink készen állnak arra, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek területük és szabadságuk védelméért" - áll a három ország közös közleményében.

Az Ottawai egyezmény 1997-ben jött létre, tiltja a különösen embertelen fegyvertípusnak tartott gyalogsági aknák alkalmazását, tárolását, gyártását és forgalmazását. A világon több mint 160 állam írta alá, Oroszország, Kína és az Egyesült Államok nincs közöttük.

A kilépési szándékot márciusban nyilvánította ki a három balti ország a szomszédos Oroszország jelentette katonai fenyegetésre hivatkozva, és a lépést a parlamentek már jóvá is hagyták.

A kilépés lehetővé teszi az országok számára, hogy újra elkezdjék a taposóaknák felhalmozását. A balti államok mellett Lengyelország és Finnország is hasonló döntést hozott.

A gyalogsági aknákat vagy taposóaknákat úgy tervezték, hogy a talajban elrejtve automatikusan felrobbanjanak, ha valaki a közelükbe kerül vagy rálép. A válogatás nélkül gyilkoló és csonkító taposóaknák a fegyveres konfliktusok után is a földben maradnak, ami tartós veszélyt jelent a civilekre nézve.

Humanitárius segélyszervezetek és számos Nobel-békedíjas bírálta, hogy több ország kilép az Ottawai egyezményből, és António Guterres ENSZ-főtitkár is aggodalmának adott hangot az üggyel kapcsolatban.