Infostart.hu
eur:
386.95
usd:
328.95
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Szavazás a lengyelországi elnökválasztás napján, 2025. május 18-án Wroclawban.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Krzysztof Cwik

Viszonylag magas volt délelőtt a részvételi arány Lengyelországban

Viszonylag magas volt a részvételi arány a lengyel elnökválasztás második fordulójában vasárnap délig, egyelőre a szavazásra jogosultak 24,83 százaléka élt választójogával - tájékoztatott kora délutáni sajtóértekezletén a lengyel országos választási bizottság (PKW).

Az első fordulóban ilyenkor 20,28 százalékos, a 2023-as parlamenti választáson pedig 21,51 százalékos volt a részvételi arány. A 2020-as elnökválasztás második fordulójában délig a jogosultak 24,73 százaléka ment el szavazni.

A szavazóhelyiségek országszerte 7 órakor nyíltak meg, és 21 óráig tartanak nyitva. Korábbi felmérések urnazárásig akár 70 százalék feletti részvételi arányt jeleztek előre.

Összesen közel 29 millióan jogosultak a szavazásra, közülük külföldön több mint 700 ezren regisztráltak.

Az elnökválasztás első fordulójában összesen a jogosultak 67,31 százaléka járult az urnákhoz, ami 1990 óta a legmagasabb részvétel volt. A második fordulóban eddig a legmagasabb - 68,23 százalékos - részvételi arányt 1995-ben jegyezték. A 2023-as parlamenti választásokon pedig 1989 óta rekordmagas, 74,38 százalékos volt a részvétel.

A PKW elnöke, Sylwester Marciniak a sajtóértekezleten több szabálysértésről számolt be. A választást befolyásoló komoly incidens azonban szerinte nem történt.

Az országban péntek éjfél óta kampánycsend van érvényben. Az esti záráskor exit poll becsléseket tesznek közzé a várható eredményről.

Felmérések szerint szoros küzdelem várható a két befutó jelölt, Rafal Trzaskowski kormánykoalíciós politikus, valamint a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával pályázó Karol Nawrocki között.

Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást. Második fordulót azért kell rendezni, mert a május 18-i első fordulóban induló 13 jelölt közül senki sem szerezte meg a szavazatok több mint ötven százalékát.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×