Infostart.hu
eur:
372.07
usd:
339.21
bux:
141585.98
2026. november 20. péntek Jolán
Szíriai férfiak a görög határ mentén fekvő északnyugat-törökországi Edirne városába induló buszok egyike felé tartanak Isztambulban 2020. február 28-án. Törökország úgy döntött, tovább már nem tartóztatja fel sem tengeren, sem szárazföldön az Európába igyekvő menekülteket. A török haderőt előző nap súlyos veszteség érte az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban, ahol szíriai és orosz harci repülőgépek bombázták a Bara és Bilion települések közötti térséget. A légicsapásokban harminchárom török katona meghalt.
Nyitókép: MTI/EPA/Erdem Sahin

Újabb szigorítás a német menekültpolitikában: vége a családegyesítésnek is

Tántoríthatatlan az új német kormány a menekültpolitika szigorításában: az illegális menekültek kitoloncolásának bevezetése után a menekültek eddigi családegyesítési lehetőségeit torpedózza meg.

Alexander Dobrind, a koalíciós kormányban a kisebbik keresztény pártot, a CSU-t képviselő belügyminiszter közvetlenül az intézkedés élessé válása előtt jelentette be, hogy a követező két évre hatályon kívül helyezik azt a korábbi rendelkezést, amely az úgynevezett korlátozott védelmi státusszal rendelkező menekültek számára biztosította családtagjaik csatlakozását. Kivételt csak „rendkívüli körülmények” jelenthetnek.

Az ARD közszolgálati médium a belügyminiszteri interjút ismertetve számolt be arról, hogy a menekültpolitikai szigorítás újabb eleméről szerdán dönt a kormány. Noha a koalíciós pártok, a konzervatív CDU/CSU, illetve a szociáldemokrata SPD között nem teljes a harmónia a szigorítások mértékét illetően, ezen a téren konszenzus várható.

Eddig Németországba havonta mintegy ezer hozzátartozó ékezett a családegyesítés jegyében. „Ennek most vége” – fogalmazott Dobrindt, a bajor politikus szerint ezzel megszűnik az az ösztönző tényező, amely Németországot a menekültek célországaként vonzóvá teszi.

„Ezzel is bizonyítjuk, hogy megváltozott Németország menekültpolitikája”

– hangsúlyozta a belügyminiszter, és hozzátette, ezt a szigorítást már a kormány magalakulása előtt létrejött koalíciós megállapodás is tartalmazta.

Ha a kormány szerdán várhatóan jóváhagyja a tervezetet, az életbe lépéséhez a parlament két házának, a Bundestagnak és a Bundesratnak a többségi szentesítésére van szükség.

Az ARD emlékeztetett, hogy korlátozott, úgynevezett kiegészítő védelemben részesülnek azok a menekültek, akik a genfi menekültügyi konvenció szellemében nem számítanak ugyan üldözöttnek, de hazájukban – akár az ott zajló esetleges háború miatt is – halál, kínzás vagy embertelen bánásmód fenyegeti. Az őket érintő családegyesítést Németországban 2015 márciusától 2018 júliusáig egyszer már hatályon kívül helyezték. Akkor az indok az volt, hogy elkerüljék a befogadással, illetve az integrációval kapcsolatos túlzott terheket. 2018 augusztusától ugyanakkor rendelet született arról, hogy havonta ezer ember a védelmi státusszal rendelkező menekültek családtagjaként befogadható.

Ugyancsak az ARD számolt be arról, hogy több mint harminc nem kormányzati szervezet (NGO) bírálta a tervezett szigorítást. A civil szervezetek arra szólították fel a kormányt, hogy a szigorítás helyett inkább szélesítsék a családegyesítés lehetőségeit.

A kormány, illetve a belügyminiszter első szigorítási intézkedése a koalíció hivatalba lépése utáni napon, május 7-én lépett hatályba. Alexander Dobrindt ennek szellemében az illegálisnak tartott menekültek azonnali, lehetőség szerint már a határokon történő kitoloncolását rendelte el. A rendelkezést a szomszédos országok szinte kivétel nélkül elutasítotték, élükön Lengyelországgal és Ausztriával. Egyaránt arra hivatkoztak, hogy az intézkedés ellentétes az érvényben lévő európai uniós jogszabályokkal. A tiltakozást maga a kancellár, Friedrich Merz azzal igyekezett csillapítani, hogy az intézkedés korlátozott időre szól. A belügyminisztérium közölte, hogy már az első két hétben 1676 embert toloncoltak ki az országból.

Címlapról ajánljuk
A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Kiszivárgott: saját AI-ügynököt fejleszt az Apple, amely képes lehet majd irányítani a Mac gépeket

Kiszivárgott: saját AI-ügynököt fejleszt az Apple, amely képes lehet majd irányítani a Mac gépeket

Saját mesterséges intelligencián alapuló ügynököt fejleszt az Apple, amely a jövőben önálló munkavégzésre lehet majd képes a gyártó eszközein. A Bloomberg által kiszúrt álláshirdetés szerint a vállalat vezető mérnököt keres a projekt irányítására. A rendszer böngészné az internetet, alkalmazásokat kezelne, parancsokat futtatna, sőt programkódot is írna és javítana, mindezt az Apple-től megszokott adatvédelmi szint mellett. Az iPhone gyártója ezzel párhuzamosan a külső fejlesztésű ügynökök elé is akadályokat gördítene, hiszen a közelgő macOS 27.3 külön figyelmeztetésekkel tartja vissza a felhasználókat attól, hogy teljes hozzáférést adjanak ezeknek a programoknak. A saját fejlesztés ugyanakkor még korai fázisban jár, a bevezetését legkorábban a jövő év végére tervezik az értesülések szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×