Infostart.hu
eur:
378.5
usd:
321.16
bux:
124714.69
2026. február 24. kedd Mátyás
Drónnal készített felvétel az izraeli támadások során szinte teljesen lerombolt Dzsabalija város romjairól a Gázai övezet északi részén 2025. február 16-án. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajtott végre a Gázai övezetben. Az Izrael és a Hamász közötti tűzszünet január 19-én lépett életbe.
Nyitókép: MTI/AP/Mohammad Abu Samra

Újabb durva izraeli kegyetlenségre derült fény

A Gázai övezetben száz további halott vagy eltűnt palesztinról számoltak be az izraeli hadsereg (IDF) bombázásai nyomán.

Palesztin jelentések szerint csütörtök éjszaka is folytatódtak a légicsapások a Gázai övezet északi részén, Bét Lahia és Dzsebálija környékén, és ezek nyomán péntek reggel arról számoltak be, hogy több mint százan életüket vesztették vagy eltűntek. Izrael ezeket a számokat nem tartja hitelesnek, mert szerinte a Hamász által irányított hatóságok nem tesznek különbséget a civil és a fegyveres áldozatok között.

A katari székhelyű al-Dzsazíra hírtévé orvosi forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy csütörtök óta 143 ember halt meg a támadások miatt. A keddi, Muhammad Szinvár elleni likvidálási kísérlet óta Izrael fokozta a támadások intenzitását az övezet egész területén.

Izrael Donald Trump közel-keleti látogatásának kezdetén tárgyalódelegációt küldött Katarba, hogy a túszokról és egy esetleges fegyvernyugvásról tárgyaljon, de a katonai rádió pénteki értesülései szerint a katari tárgyalások zsákutcába jutottak, mert a Hamász iszlamista terrorszervezet nem hajlandó elfogadni Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízott javaslatát, hogy a megállapodás életbe lépésének első napján elengedjék a még életben lévő túszok felét, majd megkezdődne egy átfogó alku tárgyalása. Izraeli források szerint a terrorszervezet azt követeli, hogy minden megállapodás tartalmazzon izraeli kötelezettségvállalást a háború befejezésére, amire viszont az izraeli kormány nem hajlandó.

A tárgyalások tovább folynak; az izraeli delegáció péntek reggel még Dohában tartózkodik, és egyelőre nem született döntés arról, hogy visszahívják őket.

Izrael ragaszkodik az eredeti Witkoff-tervhez, és kitart amellett, hogy nem állítja le a háborút a túszok szabadon engedése, a Hamász lefegyverzése és vezetőinek száműzése nélkül.

Címlapról ajánljuk
Áder János: megoldásokat mutatunk a fenntarthatósággal kapcsolatos problémákra

Áder János: megoldásokat mutatunk a fenntarthatósággal kapcsolatos problémákra

A környezetvédelemmel foglalkozó Planet Budapest 2026 rendezvényről, az akkumulátorgyárakról, de még az üvegvisszaváltásról és a fast fashion divatirányzat hátulütőiről is beszélt Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×