Infostart.hu
eur:
362.25
usd:
323.21
bux:
146064.21
2026. november 9. hétfő Tivadar
Drónnal készített felvétel az izraeli támadások során szinte teljesen lerombolt Dzsabalija város romjairól a Gázai övezet északi részén 2025. február 16-án. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajtott végre a Gázai övezetben. Az Izrael és a Hamász közötti tűzszünet január 19-én lépett életbe.
Nyitókép: MTI/AP/Mohammad Abu Samra

Újabb durva izraeli kegyetlenségre derült fény

A Gázai övezetben száz további halott vagy eltűnt palesztinról számoltak be az izraeli hadsereg (IDF) bombázásai nyomán.

Palesztin jelentések szerint csütörtök éjszaka is folytatódtak a légicsapások a Gázai övezet északi részén, Bét Lahia és Dzsebálija környékén, és ezek nyomán péntek reggel arról számoltak be, hogy több mint százan életüket vesztették vagy eltűntek. Izrael ezeket a számokat nem tartja hitelesnek, mert szerinte a Hamász által irányított hatóságok nem tesznek különbséget a civil és a fegyveres áldozatok között.

A katari székhelyű al-Dzsazíra hírtévé orvosi forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy csütörtök óta 143 ember halt meg a támadások miatt. A keddi, Muhammad Szinvár elleni likvidálási kísérlet óta Izrael fokozta a támadások intenzitását az övezet egész területén.

Izrael Donald Trump közel-keleti látogatásának kezdetén tárgyalódelegációt küldött Katarba, hogy a túszokról és egy esetleges fegyvernyugvásról tárgyaljon, de a katonai rádió pénteki értesülései szerint a katari tárgyalások zsákutcába jutottak, mert a Hamász iszlamista terrorszervezet nem hajlandó elfogadni Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízott javaslatát, hogy a megállapodás életbe lépésének első napján elengedjék a még életben lévő túszok felét, majd megkezdődne egy átfogó alku tárgyalása. Izraeli források szerint a terrorszervezet azt követeli, hogy minden megállapodás tartalmazzon izraeli kötelezettségvállalást a háború befejezésére, amire viszont az izraeli kormány nem hajlandó.

A tárgyalások tovább folynak; az izraeli delegáció péntek reggel még Dohában tartózkodik, és egyelőre nem született döntés arról, hogy visszahívják őket.

Izrael ragaszkodik az eredeti Witkoff-tervhez, és kitart amellett, hogy nem állítja le a háborút a túszok szabadon engedése, a Hamász lefegyverzése és vezetőinek száműzése nélkül.

Címlapról ajánljuk
Meg lehetne állítani a kisboltmegszűnési lavinát?

Meg lehetne állítani a kisboltmegszűnési lavinát?

Évente 3-4 ezer üzlet zár be Magyarországon, a működő kereskedelmi egységek száma ma már 92 ezer alatt van. A kisboltok mellett a nem élelmiszert áruló szakboltok bezárása is nagy gondot jelent, erről beszélt az InfoRádióban Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára. De a megoldás összetevőiről is.

Magyar Péter viszonválasza: ha láttam volna Lezsák Sándor nevét, biztosan közbeavatkoztam volna

Az idő rövidsége – Magyar Péter délutáni berlini útja – miatt tömören válaszolt a Mi Hazánk, a KDNP és a Fidesz felszólalására a parlamenti hétfőn Magyar Péter, de viszonválaszában leginkább a múlt heti, nagy vihart kavart ügynökakta-nyilvánosságra koncentrált, tolmácsolva az MDF-alapító Lezsák Sándor lánya felé a levéltár bocsánatkérését is, de rámutatva, az érintett levéltár nem a kormány, hanem az Országgyűlés alá tartozik.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
Pusztító csapást mértek az orosz elitalakulatra, szokatlan lépésre szánta el magát Moszkva – Háborús híreink hétfőn

Pusztító csapást mértek az orosz elitalakulatra, szokatlan lépésre szánta el magát Moszkva – Háborús híreink hétfőn

Az ukrán fegyveres erők négy orosz drónirányító központra mértek csapást a megszállt ukrajnai területeken és az oroszországi Brjanszki területen. A művelet során az elfoglalt Bergyanszkban eltalálták a Moszkva által kiemelten kezelt Rubikon drónegység egyik bázisát is - írta meg a United24. Harminc év után először indított útnak nyersvasszállítmányt az északi-sarki Murmanszk kikötőjéből Oroszország. A Kyiv Post cikke szerint azért kényszerültek az orosz acélipari szereplők a szokatlan lépésre, mert a fekete-tengeri ukrán drón- és rakétatámadások gyakorlatilag megbénították a hagyományos déli szállítási útvonalakat, a balti-tengeri kikötők pedig már nem bírják a megnövekedett forgalmat. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×