Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Drónnal készített felvétel az izraeli támadások során szinte teljesen lerombolt Dzsabalija város romjairól a Gázai övezet északi részén 2025. február 16-án. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajtott végre a Gázai övezetben. Az Izrael és a Hamász közötti tűzszünet január 19-én lépett életbe.
Nyitókép: MTI/AP/Mohammad Abu Samra

Újabb durva izraeli kegyetlenségre derült fény

A Gázai övezetben száz további halott vagy eltűnt palesztinról számoltak be az izraeli hadsereg (IDF) bombázásai nyomán.

Palesztin jelentések szerint csütörtök éjszaka is folytatódtak a légicsapások a Gázai övezet északi részén, Bét Lahia és Dzsebálija környékén, és ezek nyomán péntek reggel arról számoltak be, hogy több mint százan életüket vesztették vagy eltűntek. Izrael ezeket a számokat nem tartja hitelesnek, mert szerinte a Hamász által irányított hatóságok nem tesznek különbséget a civil és a fegyveres áldozatok között.

A katari székhelyű al-Dzsazíra hírtévé orvosi forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy csütörtök óta 143 ember halt meg a támadások miatt. A keddi, Muhammad Szinvár elleni likvidálási kísérlet óta Izrael fokozta a támadások intenzitását az övezet egész területén.

Izrael Donald Trump közel-keleti látogatásának kezdetén tárgyalódelegációt küldött Katarba, hogy a túszokról és egy esetleges fegyvernyugvásról tárgyaljon, de a katonai rádió pénteki értesülései szerint a katari tárgyalások zsákutcába jutottak, mert a Hamász iszlamista terrorszervezet nem hajlandó elfogadni Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízott javaslatát, hogy a megállapodás életbe lépésének első napján elengedjék a még életben lévő túszok felét, majd megkezdődne egy átfogó alku tárgyalása. Izraeli források szerint a terrorszervezet azt követeli, hogy minden megállapodás tartalmazzon izraeli kötelezettségvállalást a háború befejezésére, amire viszont az izraeli kormány nem hajlandó.

A tárgyalások tovább folynak; az izraeli delegáció péntek reggel még Dohában tartózkodik, és egyelőre nem született döntés arról, hogy visszahívják őket.

Izrael ragaszkodik az eredeti Witkoff-tervhez, és kitart amellett, hogy nem állítja le a háborút a túszok szabadon engedése, a Hamász lefegyverzése és vezetőinek száműzése nélkül.

Címlapról ajánljuk
Hány nap múlva kell orvosi igazolás a munkahelyen?

Hány nap múlva kell orvosi igazolás a munkahelyen?

Eddig elég volt egy e-mail vagy telefon a főnöknek, és csak a negyedik naptól kellett orvosi igazolás Németországban – vitát robbantott ki a terv, mellyel a koalíciós kormány szigorítaná a munkavállalók betegállományára vonatkozó szabályozást.

Sulyok Tamás ismét szembemegy Magyar Péterrel, nem mond le

Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása - jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×