Feloszlatja magát a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), a döntést – amely egyúttal az Ankara elleni fegyveres harc befejezéséről is rendelkezik – a PKK vasárnapi, Észak-Irakban tartott gyűlésén hozták meg, válaszul a szervezet 1999 óta bebörtönzött vezetője, Abdullah Öcalan ezzel kapcsolatos sürgetésére. A gyűlésen egyúttal kiemelték, hogy „a PKK küzdelme révén a kurd ügy eljutott a demokratikus megoldás küszöbéig, így (a szervezet) történelmi küldetése véget ért”.

Törökország megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy zökkenőmentes átmenetet biztosítson a „terrormentesség” irányába azt követően, hogy a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) hétfőn bejelentette, hogy feloszlatja magát – közölte a török elnöki hivatal.

„A történelmi jelentőségű bejelentés” – jelentette ki az InfoRádióban Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa. A Törökország-kutató kiemelte, hogy a párt kongresszusa hozta meg a fontos döntést, azzal indokolva, hogy a politikai feltételek megérettek arra, hogy a Kurdisztáni Munkáspárt feloszlassa magát. Az alapvető indok szerinte az, hogy az alapító, Abdullah Öcalant, akit hiába börtönöztek be 1999-ben, azóta is a PKK tiszteletbeli vezetője és a kurdok nemzeti hőse, február végén arra szólított fel, hogy le kell tenni a fegyvert, márpedig az ő szavára nagyon adnak a kurdok, még akkor is, ha a nyilatkozatai csak akkor jutnak el a nyilvánossághoz, ha arra a török vezetés engedélyt ad.

„A döntésben azonban jelentős szerepet játszik, hogy Törökország az utóbbi nyolc évben alaposan meggyengítette a PKK-t. Kiszorította Törökországból, Irakban is nagyon komoly veszteségeket okozott neki, több tucat bázist telepített Észak-Irakba, és katonailag is nagyon meggyengítette a pártot” – tette hozzá Egeresi Zoltán.

A párt hozott egy döntés, de a Törökország-kutató felhívta a figyelmet arra, hogy a PKK egy terror- vagy gerillaszervezet, és nagy kérdés, hogy ha a katonai alapon működő mozgalom tagsága el is fogadja a döntést, de mit lépnek a PKK-n kívül fegyveres kurd csoportok. „Nagy kérdőjel, hogy mennyire lesz gyors és egyértelmű ez a leszerelés, és arról egyelőre nincsenek információk, hogy milyen lesz pontosan a folyamat” – hangsúlyozta a kutató, és jelezte, a párt felszámolásáért cserébe Ankara nem ígért többletjogokat a kurdoknak. A döntést inkább az kényszeríthette ki, hogy

ha nem határozzák el a párt felszámolását, akkor folytatódott volna a török „gőzhenger”.

Egyelőre kérdéses az is, hogy mi lesz a szíriai kurd entitással, mivel az ottani fegyveres csoportokat a PKK támogatja, és Törökország az esetükben is teljes fegyverletételt követel, viszont a mostani kongresszuson erre nem tett ígéretet a PKK, ezért Egeresi Zoltán szerint várható, hogy még lesznek feszültségek.

A NKE munkatársa úgy véli, ha tartós leszerelés lesz, akkor elindulhat Kelet-Törökország fejlesztése, az állandó katonai jelenlét csökkentése gazdasági és politikai nyitásra ad majd lehetőséget. Fontos következményként említette azt is, hogy a török parlamentben most is működő baloldali kurd párt, amelyet eddig állandóan azzal gyanúsítottak, hogy összejátszik a PKK-val,

esélyt kap arra, hogy politikai úton olyan jogokat harcoljon ki a kurd lakosságnak, amelyekről eddig szó sem lehetett.

„Ez nem lesz könnyű út, biztos, hogy el fog húzódni, de a párt vezetősége is abban bízik, hogy ez a változás után sokkal konstruktívabb környezetben fognak tudni majd politizálni, és sikerülhet majd kiharcolni olyan jogokat, amelyeket eddig nem adtak meg Ankarában” – mondta Egeresi Zoltán.