Infostart.hu
eur:
364.73
usd:
314.15
bux:
147525.77
2026. szeptember 8. kedd Adrienn, Mária
Ferenc pápa fogadása a Szent György téren 2023. április 28-án. A katolikus egyházfő háromnapos apostoli látogatásra érkezett Magyarországra.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Ferenc pápa életének és szolgálatának magyar vonatkozásai

Az április 21-én elhunyt Ferenc pápa életének, szolgálatának több magyar vonatkozása is volt, erről ő maga is nyilatkozott. Megválasztása után az egyházfő kétszer is ellátogatott Magyarországra.

Ferenc pápának, illetve akkor még Jorge Mario Bergogliónak argentínai teológiai tanulmányai első két évében Jálics Ferenc jezsuita atya volt a gyóntatója és lelki vezetője. Jálics és egyik társa később - az 1973-ban jezsuita provinciálisnak kinevezett Bergoglio engedélyével – egyik rendtársával egy nyomornegyedbe költözött, hogy felhívja a figyelmet az iszonyatos szegénységre. Az 1976-os katonai puccs után figyelmeztették őket, hogy távozniuk kell onnan, de a katonák – miután elfogták egyik, a gerillákhoz csatlakozott világi munkatársukat - őket is letartóztatták és hónapokon át fogva tartották, kínozták, vallatták.

Jálics Ferenc – akinek alakja A két pápa című nagysikerű filmben is feltűnik – szabadulása után azonnal provinciálisához sietett, és tanácsára elhagyta az országot. Évekkel később szárnyra kelt az a hír, hogy a két szerzetest Bergoglio adta ki a juntának, amit ő tagadott. Jálics a pápa megválasztása után, amikor a vádakat ismét felmelegítették, ezt írta: „Csak több évvel később volt lehetőségünk arra, hogy (...) megbeszéljük az eseményeket. Utána nyilvános szentmisét mutattunk be közösen, és ünnepélyesen megöleltük egymást. A történtekkel kiengesztelődtem, és a magam részéről az ügyet lezártam.”

A pápa, amikor magyarországi látogatása során, 2023. április 29-én fogadta magyar jezsuita szerzetestestvéreit, a történtekről ezt mondta: „amikor Jálicsot elfogták, Argentínában zavaros volt a helyzet, nem lehetett világosan látni, mitévők legyünk. Azt tettem, amiről úgy éreztem, hogy meg kell tennem, hogy megvédjem őket. Nagyon fájdalmas ügy volt. Jálics jó ember volt, Isten embere, istenkereső ember, de egy olyan közeg áldozatává vált, amelyhez nem tartozott. Ezt ő maga is megértette. Ez a gerillák közege volt, akik azon a helyen tevékenykedtek, ahol ő lelkipásztori szolgálatot végzett.”

Az argentin püspökök később, élükön a mai Ferenc pápával, közös nyilatkozatban kértek bocsánatot az egyház mindazon hibáiért, amikor képtelenek voltak megvédeni a junta alatt üldözötteket.

Ferenc pápa korábban elmondta azt is: élénken őrzi az angolkisasszonyok emlékét, akik a vallásüldözés miatt kényszerültek elhagyni hazájukat és akikkel Buenos Aires környékén ismerkedett meg. Az egyházfő több alkalommal is meleg szavakkal emlékezett meg róluk.

Jorge Mario Bergoglio pápaként kétszer is járt Magyarországon. 2021. szeptember 12-én, a Budapesten megrendezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárónapján ő pontifikálta a zárómisét a Hősök terén, 2023. április 28-30. között pedig apostoli látogatást tett a fővárosban.

2019. június 1-jén a pápa a romániai katolikusok többségét alkotó magyar hívőket a közösség legjelentősebb zarándokhelyén, a csíksomlyói hegynyeregben kereste fel, ahol szentmisét is tartott.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: indul a Szent István Vidékfejlesztési Program, hamarosan megszüntetik a megyei közgyűléseket

Magyar Péter: indul a Szent István Vidékfejlesztési Program, hamarosan megszüntetik a megyei közgyűléseket

Tíz településenként megnyílik egy 1 milliárd forintos közösségfejlesztési keret, amelynek felhasználásáról helyben döntenek a kormánnyal való együttműködésben. Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt a magyar vidékről beszélt, elmondva: a politika évtizedekig lenézte a falvakat, de ennek most vége. Megszüntetik a megyei közgyűléseket, „amelyeket ATM-ként, kifizetőhelyként használnak a jelenlegi ellenzék megmaradt hűbérurai”.
Elkészült egy terv, ami a magyar növekedési beragadás ellenszere lehetne

Elkészült egy terv, ami a magyar növekedési beragadás ellenszere lehetne

A 2028–2034-es uniós költségvetési időszakra való felkészülés nem egyszerűen arról szól, hogy Magyarország mennyi forráshoz férhet majd hozzá, hanem arról is, hogy képes-e olyan intézményi és tervezési rendszert kialakítani, amely ezeket a pénzeket valódi gazdasági felzárkózássá, versenyképességgé és területi fejlődéssé alakítja – lényegében erre épül Baráth Etele fejlesztéspolitikai koncepciója. A korábbi európai uniós ügyekért felelős miniszter által felvázolt modell jóval nagyobb szerepet adna a területfejlesztésnek, a hosszú távú stratégiai tervezésnek és a társadalmi-gazdasági partnerségnek, miközben az uniós és hazai forrásokat is egységesebb rendszerben kezelné. A terv egyik legerősebb állítása ugyanakkor túlmutat az intézményrendszer átalakításán: Baráth értelmezésében a magyar gazdaság tartós növekedési problémái részben abból fakadnak, hogy a fejlesztéspolitika évtizedek óta nem kezeli kellő súllyal azt, hogy a gazdasági teljesítmény konkrét térségekben, eltérő infrastrukturális, társadalmi és környezeti feltételek között jön létre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×