Infostart.hu
eur:
380.38
usd:
321.72
bux:
125743.79
2026. február 23. hétfő Alfréd
Ilie Bolojan, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke beszédet mond a PNL országos tanácsának bukaresti küldöttgyűlésén, amelyen a párt elfogadta Crin Antonescu államfőjelöltségét 2025. január 26-án. A kormánykoalíció december végén jelentette be, hogy Antonescut, a PNL korábbi elnökét, volt szenátusi elnököt támogatja a május 4-én tartandó megismételt elnökválasztáson. A román alkotmánybíróság 2024. december 6-án semmisnek nyilvánította az államfőválaszás első fordulójának eredményét. Amennyiben május 4-én egyetlen jelölt sem szerzi meg a névjegyzékben szereplő választók több mint felének támogatását, akkor május 18-án második fordulót is tartanak az első két helyen végző jelölt részvételével.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Magyarázat - Besúgómúltja van a kormánypárti román államfőjelöltnek?

Crin Antonescu, a jelenlegi román kormánykoalíció közös államfőjelöltje tagadja, hogy együttműködött volna a kommunista titkosszolgálattal. A politikus azt mondta, hogy 1988-ban megfigyeltként írattak vele jelentést egy disszidálni próbáló barátjáról.

A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közös államfőjelöltje kedden azután hívott össze sajtótájékoztatót az ügyben, hogy a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) egyik határozatából kiderült: 1988. január 13-án jelentést írt a kommunista titkosrendőrségnek.

Az Agerpres szerint a CNSAS leszögezi: a testület által megvizsgált dokumentumok alapján Antonescunak a továbbiakban nem volt kapcsolata a Securitatéval, nem volt altisztje vagy tisztje az akkori belügyi szerveknek, és mivel a barátjáról kihallgatáson nyilatkozott, nem minősül a Securitate ügynökének vagy azzal együttműködő személynek.

A CNSAS a román törvényi előírásoknak eleget téve valamennyi államfőjelöltnek megvizsgálta az esetleges kapcsolatát a kommunista titkosrendőrséggel, így bukkant rá az Antonescu által saját névvel aláírt 1988-as jelentésre. Az ügyet feltáró G4Media hírportál példátlannak nevezte, hogy a testület határozatát úgy hozta nyilvánosságra, hogy az Antonescu által írt jelentést nem tette közzé. Hozzátette: utóbbi jelentést Antonescu tárhatja nyilvánosság elé.

Antonescu a sajtótájékoztatón elmondta: kéri a jelentés nyilvánosságra hozatalát, és maga ismertette az újságírókkal az eset részleteit.

Mint mondta, 1988-ban Tulceában volt történelemtanár, amikor egy barátja Bulgáriába utazott, és onnan megpróbált Ausztriába disszidálni, de sikertelenül, így hazatoloncolták. Mivel távozása előtt más barátai mellett Antonescunál is hagyott személyes holmijából, a Securitate a többiekkel együtt őt is behívatta jelentést tenni az ügyben - mondta Antonescu.

Közölte: jelentésében csak arra tért ki, hogy baráti kapcsolatban áll az illetővel, és tudott a bulgáriai utazásáról, de a disszidálási tervéről nem. Barátjának később végül Jugoszlávián keresztül sikerült disszidálni, és jelenleg Kanadában él - tette hozzá. Leszögezte: megfigyeltként írta a jelentést, és semmilyen különleges információval nem szolgált.

Az Antena3 hírtelevízió az államfőjelölt barátját, Stefan Costachét is megszólaltatta, aki elmondta: megosztotta menekülési tervét Antonescuval, de az államfőjelölt nem árulta be a Securitaténál, különben nem sikerült volna disszidálnia.

Címlapról ajánljuk
Szigorú tengeri blokád készül Olaszország körül – és ez csak a kezdet

Szigorú tengeri blokád készül Olaszország körül – és ez csak a kezdet

A római kormány kitiltaná a migrán­sokat szállító hajókat az ország felségvizeiről és több ponton szigorítaná a menedékkérelem szabályait is. A belügyminisztérium szerint az erre vonatkozó törvényjavaslat illeszkedik a június 12-én hatályba lépő uniós migrációs és menekültügyi paktumhoz – nyilatkozta az InfoRádióban Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Súlyos tűz alatt Moszkva, halálos terrortámadásról beszélnek Nyugat-Ukrajnában – Percről percre az orosz-ukrán frontról hétfőn

Súlyos tűz alatt Moszkva, halálos terrortámadásról beszélnek Nyugat-Ukrajnában – Percről percre az orosz-ukrán frontról hétfőn

Ukrajna vasárnap drónok százaival támadta Oroszországot, ezért átmenetileg korlátozták a légi forgalmat Moszkva négy repülőterén. Ez azt követte, hogy Oroszország csaknem 300 drónnal és ötven rakétával mért tömeges csapássorozatot Ukrajnára vasárnapra virradóan, egy ember meghalt a kijevi régióban. Közben Lvivben (Lembergben) robbanások következtében meghalt egy 23 éves rendőrnő, 25-en pedig megsérültek. A nyugat-ukrajnai nagyváros polgármestere és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint orosz terrorcselekmény történt. Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja elárulta: az ukrajnai háború lezárása a "vezetők szintjén" ütközik nehézségekbe, de heteken belül újabb tárgyalási forduló várható, ami akár orosz-ukrán csúcstalálkozóhoz is vezethet. Ezen Trump csak akkor venne részt, ha úgy érzi, képes azt "kiteljesíteni", és a "legjobb eredményt" elérni. Orosz sajtóhírek szerint most csütörtökön folytatódhat a tárgyalás. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbb fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×