Infostart.hu
eur:
367.03
usd:
316.62
bux:
148622.5
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
Donald Trump amerikai elnök kabinetjének első ülésén a washingtoni Fehér Házban 2025. február 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Bloomberg/Al Drago

Trump nem tervez senkit sem elbocsátani a Signal-botrány miatt

Donald Trump amerikai elnök egy szombati interjúban kijelentette, hogy nem aggódik az új vámok bevezetése miatt, és nem tervezi senki elbocsátását a Signal-botrány kapcsán. Emellett ismét megerősítette Grönland annektálására irányuló szándékát, hangsúlyozva, hogy a katonai beavatkozás lehetőségét sem zárja ki.

Donald Trump az NBC Newsnak adott interjújában cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint többen arra biztatták, hogy váltsa le Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadót. Waltz ugyanis véletlenül hozzáadta egy csoportos Signal-beszélgetéshez Jeffrey Goldberget, a The Atlantic főszerkesztőjét, ahol a Trump-adminisztráció magas rangú tagjai a jemeni a húszik elleni elleni csapásokról egyeztettek. Kijelentette, hogy továbbra is bízik Waltzban és Pete Hegseth védelmi miniszterben.

„Szerintem ez csak egy boszorkányüldözés és az álhírek, amikről ti is folyton beszéltek. Pedig egy rendkívül sikeres csapást hajtottunk végre. Nagyon kemény és nagyon halálos volt. És erről senki sem akar beszélni. Csak a hülyeségről beszéltek. Ez álhír” – idézi szavait a hirado.hu.

Hasonló határozottsággal hivatkozott azokra a közvélemény-kutatásokra, amelyek szerint rekordmagas azoknak az amerikaiaknak az aránya, akik szerint az ország jó úton halad.

„Ezt látom: helyes irány, rossz irány. És ez volt az első alkalom 40 év alatt, hogy helyes irányba tartunk” – jelentette ki az amerikai elnök, akit a „legkevésbé sem érdekli”, hogy hogyan hat a nemzetközi autógyártókra és piacra a nemrég bejelentett, 25 százalékos autóipari vámja. Szerinte azok járnak jól, akik az Egyesült Államokban gyártanak autót, mert „rengeteg pénzt fognak keresni”. Amúgy meg „az emberek úgyis amerikai autókat fognak venni”. Az elnök arról is beszélt, hogy a vámok „abszolút véglegesek”.

„Természetesen véglegesek, persze. A világ az elmúlt 40 évben kifosztotta az Egyesült Államokat. És mi csak igazságosak vagyunk, és őszintén szólva, nagyon nagyvonalú vagyok”

– mondta, és nem kertelt külpolitikai céljaival kapcsolatban sem: „Meg fogjuk szerezni Grönlandot. Igen, 100 százalék” – válaszolta egy kérdésre és hozzátette:

„Jó esély van rá, hogy katonai erő nélkül megtehetjük, de semmit sem zárok ki.” Egy nappal korábban J. D. Vance alelnök Grönlandra látogatott feleségével, Ushával, és a Pituffik Űrbázison – az Egyesült Államok Űrhaderőjének egyik bázisán – beszédet mondott, amiben elhangzott: „Üzenetünk Dániának nagyon egyszerű – nem végeztetek jó munkát a grönlandi emberekért.”

Címlapról ajánljuk

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Fél évvel ezelőtt támadta meg Iránt az Egyesült Államok és Izrael, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, de azóta is zajlanak az összecsapások a Közel-Keleten. A felek június közepén "tűzszünetben" egyeztek meg, de ez nem vette elejét a ki-kiújuló harcoknak, a 60 napos határidő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplomáciai úton rendezzék az ellentéteiket, megoldás nélkül lejárt. A Trump-kormányzat múlt héten "gazdasági D-napot" hirdetett, hogy fokozott pénzügyi nyomásgyakorlással és büntetőintézkedésekkel kényszerítse térdre az iszlám köztársaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek elnémultak volna: egy hónapos szünet után Washington vasárnap iráni rakétaállásokat támadott a Larak-szigeten, amire Teherán rakétacsapásokkal válaszolt az amerikai hadsereg jordániai bázisai ellen. A katonai helyett gazdasági mederben folytatódhat az iráni konfliktus? Látszódik a konfliktus vége, vagy még hosszú évekig húzódhat? Hogyan változtak az Egyesült Államok és a regionális hatalmak közötti erőviszonyok az elmúlt fél év tükrében? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×