Az izraeli hadsereg (IDF) keddre virradó éjjel légicsapásokat mért a Gázai övezetre. A Hamász terrorszervezet irányította egészségügyi minisztérium szerint több mint 300-an meghaltak, köztük a térség belügyminisztere is.

Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: a január végén megkötött tűzszünet első fázisa lezárult, szabadon engedték a meghatározott számú túszt, ám a második nemigen haladt már előre az elmúlt két hétben. A felek egymásra mutogatnak: a Hamász azt mondja, hogy Izrael nem tartotta magát az előzetes megállapodáshoz, Izrael pedig a Hamászt vádolja azzal, hogy nem fogadott el semmilyen olyan javaslatot, amit ők vagy akár az Amerikai Egyesült Államok különleges megbízottja, Steve Witkoff eléjük tárt.

"Most találgatások zajlanak arról, hogy vajon ez még egyfajta nyomásgyakorlás-e a Hamászra azért, hogy egyezzen bele a megváltoztatott tűzszünetbe, vagy pedig ez már egy újabb szárazföldi offenzíva kezdete. Ezt most még nehéz eldönteni, és az IDF nem is fog információkat kiadni a mostani katonai akcióról, pont azért, hogy a meglepetés erejét megtartsa" – értékelt az elemző, hozzátéve, hogy 59 túsz van még a Hamász kezében, de többségük valószínűleg már halott.

Az Oeconomus elemzője úgy fogalmazott, hogy a húszikat és magát Iránt is "kiszervezték" az Egyesült Államoknak. Donald Trump amerikai elnök – hasonlóan az előző ciklusában látottakhoz – nagyon erős nyomást gyakorol Iránra, hogy egy új nukleáris alkuba belekényszerítse. De ugyanezt teszi a húszikkal szemben is, a hétvégén és azóta is több amerikai légicsapás történt libanoni katonai létesítményekkel, energiainfrastruktúrákkal szemben. Mindeközben Izrael koncentrálhat elsősorban Gázára.

Nagy Dávid szerint az újabb katonai akció ellenére is inkább az lehet Izrael érdeke, hogy a korábban kialkudott feltételek mellett folytatódjon a tűzszünet, és a még élő, illetve a már elhunyt túszokat ki tudja hozni a Gázai övezetből.