A jogszabály most az államfő elé kerül aláírásra. A 100 fős szenátusban 72-en voksoltak a törvénymódosítás mellett, 10-en ellenezték az elfogadását, közülük 7-en a Baloldal frakciója tagjai voltak. Senki sem tartózkodott.

A szenátus ugyanabban a formában szavazta meg a jogszabály tervezetét, amelyben azt előzőleg, február végén az alsóház hagyta jóvá. A törvény szerint a nemzetközi védelemre irányuló kérelmek benyújtásának korlátozását a belügyminiszter indítványára a kormány rendelheti el. A korlátozás ideiglenes lesz, a kormány legfeljebb 60 napos időszakra hirdetheti meg, de a szejm jóváhagyásával szükség esetén további 60 nappal meghosszabbíthatják.

A kormányrendeletben megszabják az a határszakaszt is, amelyre a korlátozás vonatkozik.

Az intézkedés "az ország belső destabilizálásának megelőzése végett" lehetne bevezetni, egyúttal törekedni kellene a nemzetközi védelemért folyamodni szándékozó külföldiek jogainak "minél kisebb körű korlátozására".

A korlátozás által érintett határszakaszon a felnőtt kíséret nélkül érkező kiskorúak, a várandós nők, az egészségi állapotuk vagy életkoruk miatt kivételes bánásmódra szorulók továbbra is benyújthatják majd a menedékjogi kérelmet. A határőrség azoktól a belépőktől is fogad kérelmeket, akiknek az esetében egyértelmű, hogy a származási országukban "komoly bántalom valós kockázata" fenyegeti őket.

A tervezet tiltja a határátkelőre érkező családok szétválasztását is.

A fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) politikusai elégtelennek találták a jogszabályt, mivel szerintük nem oldja meg a lengyel-fehérorosz határon fennálló migrációs nyomás problémáját. A PiS alsó- és felsőházi képviselői ennek ellenére a szavazásokon támogatták a törvényt mint hozzájárulást a probléma megoldásához.

Bírálták az új előírásokat az emberi jogi szervezetek, köztük az Amnesty International és a Helsinki Bizottság lengyelországi részlege. Michael O'Flaherty, az Európa Tanács emberi jogi biztosa a lengyel szenátusi elnöknek címzett, kedden közzétett levelében úgy látta: a jogszabály sértheti az Emberi Jogok Európai Egyezménye harmadik, a kínzás, illetve az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmáról szóló cikkét, mivel korlátozhatja a rászorulók hozzáférését a nemzetközi védelemhez.