A háború kezdete óta a legnagyobb szabású dróntámadás érte keddre virradóan Oroszországot, a moszkvai katonai tárca szerint 337, pilóta nélküli ukrán repülőszerkezetet lőttek le az ország légterében. Egy ember életét vesztette, többen megsebesültek, lakóépületek rongálódtak meg. Az orosz légvédelem 91 olyan drónt semmisített meg az éjszaka, amely Moszkva felé tartott. Emellett a kurszki régió légterében 126, a brajnszkiéban 38, a belgorodiéban 25, a rjazanyiéban 22, a kalugaiéban 10, a lipeckiében és az orjoliéban nyolc-nyolc, a voronyezsiében hat, a Nyizsnyij Novgorod-iéban pedig három távirányítású repülőszerkezetet semlegesítettek.

Kis-Benedek József úgy véli, Ukrajna elsősorban azokra az orosz támadásokra akart válaszolni, amelyekkel folyamatosan célozzák az ukrajnai infrastruktúrát, csak nem olyan mennyiségben. A biztonságpolitikai szakértő szerint ugyanakkor az is állhat a komoly ellencsapás hátterében, hogy Kijev bizonyítani akarja, hogy az amerikai hírszerzési támogatás nélkül is képes jelentős csapásokat végrehajtani orosz területeken is. Erre szerinte a drónok kiválóan alkalmasak, mert az ukránoknak saját drónjaik vannak, amelyek külső támogatás nélkül is eredményesen vethetők be.

Kis-Benedek József arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani ukrán dróncsapással a kijevi vezetés a Dzsiddában zajló amerikai–ukrán tárgyalásokat is befolyásolhatta. A támadás láthatóan nem volt hatással a megbeszélésekre, amelyeknek éppen az a tárgya, hogy miként lehet tűzszünet a konfliktusban, és Ukrajna milyen garanciákra tart igényt ahhoz, hogy beszüntesse a harcokat. A szakértő szerint aláírhatják a ritkaföldfémek kiaknázásáról szóló megállapodást is, és ezzel még közelebb juthatnak a tűzszünethez.