Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
At the Supermarket: Handsome Man Pushes Shopping Card and Browses for Products in the Frozen Goods Section. Man Looks into Glass Door Fridge, Looking for Dairy Products. Other Customer Shopping in the Background.
Nyitókép: gorodenkoff,/Getty Images

Árkorlátozások Horvátországban: az ellenőrzött üzletek bő negyede "trükközik"

Február 7-e óta vannak érvényben az árkorlátozások délnyugati szomszédunknál hetven alapvető árucikkre. Sok bolt viszont úgy tűnik, nem tartotta be a kormány által szabott feltételeket.

Az üzletek több mint negyedénél talált szabálytalanságokat a horvát állami felügyelőség (DIRH) a kormány február 7-én életbe lépett árkorlátozási rendeletével kapcsolatban – írta a Vecernji List című horvát napilap kedden.

A zágrábi kabinet hetven alapvető szükségleti cikk árát határozta meg hatóságilag a pénzromlás mértéke miatt, és három feltételt szabott a boltok felé:

  1. Az egyik, hogy a négyszáz négyzetméternél nagyobb üzletekben az ársapkás termékek számára külön részleget kell biztosítani.
  2. A másik, hogy minden olyan termékkategóriából, amely az árkorlátozott árucikkek listáján szerepel, ki kell választani egy terméket. Vagyis azokból a spagettitésztákból például, amelyek a bolt kínálatában szerepelnek, egyet a hatósági áron kell értékesíteni, és amennyiben a kijelölt termék elfogy a kínálatból, helyette ugyanabban a kategóriában egy újabbat kell felajánlani.
  3. A harmadik, hogy a boltokban jól látható helyen és módon tájékoztatni kell a vevőket az árstopos termékekről. Ezek lehetnek plakátok a bejáratnál, illetve más jól látható helyen az üzletekben.

A feltételek figyelmen kívül hagyásáért, illetve a szabályok megsértéséért az ellenőrök pénzbírságot szabhatnak ki, amelyek 3000-től 30 ezer euróig (1,2 millió-12 millió forint) terjedhetnek.

A DIRH az elmúlt egy hónapban 902 üzletben tartott ellenőrzést, és 251-ben talált valamilyen szabálytalanságot, azaz az ellenőrzöttek 27,83 százalékánál.

Az esetek többségében az üzletláncok nem jelölték meg azokat a termékeket, amelyekre az árstop vonatkozott. Továbbá több árucikket a megengedettnél magasabb áron értékesítettek, valamint nem választottak ki egy terméket minden olyan termékkategóriából, amely az árkorlátozott árucikkek listáján szerepel.

Az ellenőrzések során a fogyasztói tájékoztatással kapcsolatos szabálysértést is megállapítottak a 400 négyzetméternél nagyobb eladóterülettel rendelkező üzletekben. Ezek nagyrészt arra vonatkoztak, hogy az üzletben vagy az üzlet előtt nem helyezett el olyan plakátot, vizuális táblákat, amelyek felületén tájékoztatták volna a fogyasztókat az árkorlátozott termékekről.

Tizenkét szupermarketben és hipermarketben nem volt külön részleg ezeknek a termékeknek, tizennégyben pedig bár rendelkezésre álltak külön polcok, illetve erre a célra kialakított részlegek, de nem voltak feltöltve a rendeletben meghatározott korlátozott árú termékekkel.

A kereskedők a talált szabálytalanságokat az ellenőrzés során, illetve közvetlenül az eljárás lezárása előtt megszüntették, és eleget tettek a határozatban foglaltaknak. A piaci felügyelet a feltárt jogsértés jellege szerint megteszi a szükséges intézkedést a DIRH közlése szerint.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×