Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Unsplash

Megvan Kanada következő miniszterelnöke

Mark Carney volt jegybankelnököt, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök gazdasági tanácsadóját választotta meg pártelnöknek vasárnap este a kormányzó Liberális Párt, és ezáltal ő lesz az ország következő miniszterelnöke is.

Carney a szavazatok 85,9 százalékát szerezte meg a pártbeli választáson.

Az új pártelnök csak azután veszi át a miniszterelnöki posztot, hogy Trudeau hivatalosan is lemond, utóbbi az erről szóló levelet várhatóan a következő napokban adja át Mary Simon főkormányzónak.

Carney megválasztása után a párt kongresszusán egyebek között azt mondta, hogy a Donald Trump amerikai elnök által bejelentett vámokat tekinti most az ország szempontjából a legnagyobb veszélynek. "Ezeket a sötét napokat egy olyan ország hozta ránk, amelyben már nem bízhatunk" - jelentette ki. Trumpnak azon nyilatkozataira utalva pedig, miszerint Kanadának tagállamként csatlakoznia kellene az Egyesült Államokhoz, a liberális pártvezető leszögezte: "Amerika nem Kanada. Kanada pedig soha, de soha nem lesz Amerika része, semmilyen formában. (...) Nem mi akartuk ezt a harcot, de a kanadaiak mindig készen állnak, ha valaki kesztyűt dob nekik."

A leendő miniszterelnök azt is megígérte, hogy "kormánya egy erősebb gazdaság kiépítésére, a megbízható kereskedelmi partnerekkel való új kereskedelmi kapcsolatok kialakítására és a határok biztonságossá tételére irányuló tervet fog végrehajtani".

Justin Trudeau tavaly átalakította kabinetjét, és ezen belül elvette a pénzügyminiszteri tárcát helyettesétől, Chrystia Freelandtól. Ennek hatására Freeland lemondott kormányfőhelyettesi posztjáról is, és vele együtt "személyes okokra" hivatkozva távozott a kabinetből Sean Fraser lakásügyi, infrastrukturális és közösségi miniszter is. Ezek miatt többen a Liberális Pártban és az ellenzék is azt követelte, hogy Trudeau mondjon le, mert szerintük elvesztette az irányítást kormánya fölött. Trudeau a rá nehezedő nyomás hatására végül kénytelen volt lemondani a pártelnöki és a kormányfői posztról, amelyeket 2015 óta töltött be.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×