Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Az izraeli Rafael cég SPICE irányított siklóbombája.
Nyitókép: Wikipédia

Orosz pénzt ad Franciaország Ukrajnának bombákra

Franciaország a befagyasztott orosz vagyonok kamatainak köszönhetően idén "egy újabb, 195 millió eurós keretet" fordít az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatásra - mondta Sébastien Lecornu védelmi miniszter a La Tribune Dimanche című hetilapban vasárnap megjelent interjúban.

Ez az összeg "155 milliméteres lövedékek és AASM siklóbombák szállítást teszi lehetővé, amelyekkel az ukrán Mirage 2000-eseket szerelik fel" - közölte a tárcavezető, utalva a régi felszerelések, "elsősorban az AMX-10RC harckocsik és a páncélozott harcjárművek (VAB)" lecserélésének felgyorsítására is.

Az újabb támogatást azt követően jelenette be Párizs, hogy Donald Trump amerikai elnök befagyasztotta az Egyesült Államok által Kijevnek nyújtott katonai és hírszerzési támogatást. Sébastien Lecornu "kemény csapásként" értékelte a döntést Ukrajna számára, de a tárcavezető szeretné fenntartani a kapcsolatot Párizs és Washington között, ezért elmondása szerint hamarosan Washingtonba látogat.

"Továbbra is szövetségesünknek tekintem (az Egyesült Államokat), a nagy kiszámíthatatlansága ellenére" - mondta a védelmi tárca vezetője.

Miközben Franciaország és európai partnerei megpróbálnak alkalmazkodni a geopolitikai bizonytalanságokhoz és az európai konfliktusok kockázatához, Sébastien Lecornu a "lőszereket és az elektronikus hadviselést" nevezte meg a következő évek "sürgős prioritásaként" hazája számára. "A második prioritás a hadsereg drónokkal való felszerelése és robotizálása" - tette hozzá a miniszter, kiemelve a mesterséges intelligenciát és a világűr jelentőségét.

Fegyverkezés

Lecornu elmondta: elengedhetetlen a fegyveripar termelési ütemének felgyorsítása, példaként említve a Dassault Aviation fegyvergyártót, amely célul tűzte ki, hogy "2026-tól havonta négy-öt Rafale-z (vadászbombázó repülőgépet) leszállít", szemben a 2024-es kettővel, tekintettel "az elkövetkező időszak potenciális igényeire".

A miniszter emellett "2024 és 2026 között meg akarja duplázni az AASM siklóbombák, valamint az MBDA által kifejlesztett Akeron MP páncéltörő rakéták gyártási ütemét". Ennek elérése érdekében "ipari partnerségek" jönnek létre olyan vállalatok között, mint a Thales vagy az EOS, "elsősorban a drónok esetében", valamint "a nem hadiipar, például az autóipar" csoportjai között - mondta a miniszter.

A nemzeti újrafegyverkezés a francia védelmi miniszter szerint az európai kontinens békelogikájának következménye.

"Amit mi javasolunk, az nem háborús erőfeszítés, hanem védelmi erőfeszítés.

Mert nem vagyunk háborúban. Éppen ellenkezőleg, mi a békét akarjuk garantálni. Ennek pedig a legjobb módja egy olyan védelmi felszereltség, amely készen áll, szuverén és autonóm" - fogalmazott Lecornu.

Pénzügyi szempontból ennek a védelmi erőfeszítésnek az összegét a miniszter kisebbre becsüli, mint amit szerinte "a médiában gyakran idéznek".

"A bruttó hazai termék 5 százalékának elérése 140-150 milliárd eurós éves költségvetést jelentene", ez pedig "nem lenne észszerű" - vélte a miniszter, aki inkább "évi 100 milliárd euró körüli költségvetésre" törekszik.

Fotónk illusztráció.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×