Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Az izraeli Rafael cég SPICE irányított siklóbombája.
Nyitókép: Wikipédia

Orosz pénzt ad Franciaország Ukrajnának bombákra

Franciaország a befagyasztott orosz vagyonok kamatainak köszönhetően idén "egy újabb, 195 millió eurós keretet" fordít az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatásra - mondta Sébastien Lecornu védelmi miniszter a La Tribune Dimanche című hetilapban vasárnap megjelent interjúban.

Ez az összeg "155 milliméteres lövedékek és AASM siklóbombák szállítást teszi lehetővé, amelyekkel az ukrán Mirage 2000-eseket szerelik fel" - közölte a tárcavezető, utalva a régi felszerelések, "elsősorban az AMX-10RC harckocsik és a páncélozott harcjárművek (VAB)" lecserélésének felgyorsítására is.

Az újabb támogatást azt követően jelenette be Párizs, hogy Donald Trump amerikai elnök befagyasztotta az Egyesült Államok által Kijevnek nyújtott katonai és hírszerzési támogatást. Sébastien Lecornu "kemény csapásként" értékelte a döntést Ukrajna számára, de a tárcavezető szeretné fenntartani a kapcsolatot Párizs és Washington között, ezért elmondása szerint hamarosan Washingtonba látogat.

"Továbbra is szövetségesünknek tekintem (az Egyesült Államokat), a nagy kiszámíthatatlansága ellenére" - mondta a védelmi tárca vezetője.

Miközben Franciaország és európai partnerei megpróbálnak alkalmazkodni a geopolitikai bizonytalanságokhoz és az európai konfliktusok kockázatához, Sébastien Lecornu a "lőszereket és az elektronikus hadviselést" nevezte meg a következő évek "sürgős prioritásaként" hazája számára. "A második prioritás a hadsereg drónokkal való felszerelése és robotizálása" - tette hozzá a miniszter, kiemelve a mesterséges intelligenciát és a világűr jelentőségét.

Fegyverkezés

Lecornu elmondta: elengedhetetlen a fegyveripar termelési ütemének felgyorsítása, példaként említve a Dassault Aviation fegyvergyártót, amely célul tűzte ki, hogy "2026-tól havonta négy-öt Rafale-z (vadászbombázó repülőgépet) leszállít", szemben a 2024-es kettővel, tekintettel "az elkövetkező időszak potenciális igényeire".

A miniszter emellett "2024 és 2026 között meg akarja duplázni az AASM siklóbombák, valamint az MBDA által kifejlesztett Akeron MP páncéltörő rakéták gyártási ütemét". Ennek elérése érdekében "ipari partnerségek" jönnek létre olyan vállalatok között, mint a Thales vagy az EOS, "elsősorban a drónok esetében", valamint "a nem hadiipar, például az autóipar" csoportjai között - mondta a miniszter.

A nemzeti újrafegyverkezés a francia védelmi miniszter szerint az európai kontinens békelogikájának következménye.

"Amit mi javasolunk, az nem háborús erőfeszítés, hanem védelmi erőfeszítés.

Mert nem vagyunk háborúban. Éppen ellenkezőleg, mi a békét akarjuk garantálni. Ennek pedig a legjobb módja egy olyan védelmi felszereltség, amely készen áll, szuverén és autonóm" - fogalmazott Lecornu.

Pénzügyi szempontból ennek a védelmi erőfeszítésnek az összegét a miniszter kisebbre becsüli, mint amit szerinte "a médiában gyakran idéznek".

"A bruttó hazai termék 5 százalékának elérése 140-150 milliárd eurós éves költségvetést jelentene", ez pedig "nem lenne észszerű" - vélte a miniszter, aki inkább "évi 100 milliárd euró körüli költségvetésre" törekszik.

Fotónk illusztráció.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×