Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
A SpaceX amerikai űrkutatási vállalat Starlink műholdjai látszanak az égen Salgótarján Zagyvaróna településrészéről fotózva 2021. május 12-én hajnalban. A vállalkozás május 9-én 60 műholdat bocsátott pályára, melyek mozgása a hosszú expozíciós idővel készült felvételen fényes csíkként látható. A Starlink program a SpaceX világméretű, a globális internetszolgáltatást célzó műholdas projektje.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

A lengyelek fizetnek az ukránok kedvéért

Varsó évi 50 millió dollárt fizet a Starlink ukrajnai használatáért, de szükség esetén más szolgáltatót keres az amerikai helyett - reagált Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter vasárnap Elon Musknak, a SpaceX űripari vállalkozás tulajdonosának bejegyzésére.

Elon Musk, az amerikai elnök kormányzati hatékonysággal foglalkozó tanácsadója, az X közösségi oldalon vasárnap tett bejegyzésében békét sürgetett Ukrajnában, és azt írta, hogy az ukrajnai frontvonal összeomlana, amennyiben a tulajdonában lévő Starlink műholdas internethálózat szolgáltatása leállna.

Musk bejegyzésére válaszolva, Sikorski az X-en megerősítette: az ukrajnai Starlinkeket a lengyel digitalizálási minisztérium (is) fizeti. Hozzátette:

a lengyel támogatás évi mintegy 50 millió dollárba kerül.

Sikorski bírálta, hogy Musk "az agresszió áldozatát fenyegeti" a Starlink kikapcsolásával. "Ha a SpaceX megbízhatatlan szolgáltatónak bizonyul, kénytelenek leszünk más szolgáltatók után nézni" - fűzte hozzá.

Február végén Krzysztof Gawkowski lengyel digitalizációs miniszter közölte: Lengyelország vásárolta meg és adta át Ukrajnának a Starlink használati jogát. "Nem tudom elképzelni, hogy valaki felbonthatna egy olyan üzleti szerződést, amelynek Lengyelország is részese" - fogalmazott Gawkowski.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×