Infostart.hu
eur:
364.3
usd:
325.14
bux:
145330.02
2026. november 2. hétfő Achilles
António Costa, az EU-tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke nyilatkozik a sajtó képviselőinek, amint megérkezik az Európai Unió védelmi képességének témájában tartandó egynapos informális EU-csúcstalálkozóra a brüsszeli Egmont-palotába 2025. február 3-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

"Gyorsított ütemben felszerelést szállítani Ukrajnának" - így zárta az EU-csúcsot az Európai Tanács elnöke

António Costa a brüsszeli tanácskozást követően tartott sajtótájékoztatót.

Európának a védelmi befektetések fokozásával önállóbbá és felelősségteljesebbé kell válnia saját védelme terén - jelentette ki az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az Ukrajnáról szóló egynapos rendkívüli csúcstalálkozót követően csütörtökön.

António Costa az uniós csúcsot záró sajtótájékoztatón közölte, a tagállami vezetők elkötelezték magukat amellett, hogy megerősítik az unió általános védelmi felkészültségét, csökkentik a stratégiai függőségeket, felszámolják a képességbeli hiányosságokat, és erősítik védelmi, technológiai és ipari bázisát unió-szerte.

Ennek célja egyebek mellett az, hogy az EU képes legyen a szükséges mennyiségben és gyorsított ütemben felszerelést szállítani Ukrajnának - közölte a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke.

Az európai védelem kérdésével kapcsolatban hangsúlyozta, Európának jobban fel kell készülnie a jövőbeli kihívások és fenyegetések jelentette veszélyekre való önálló fellépésére és azok kezelésére.

Közölte, a csúcstalálkozó zárónyilatkozatában a vezetők rögzítették, hogy az EU szárazföldi, légi és tengeri határainak védelme hozzájárul Európa egészének biztonságához, különösen az EU keleti határa tekintetében, figyelembe véve az Oroszország és Fehéroroszország által jelentett veszélyeket.

Európa védelmi erejének fokozásáról szóló szövegrész szerint a tagországoknak növelniük kell védelmi kiadásaikat - tájékoztatott Costa. Mivel Oroszország Ukrajna elleni háborúja és annak az európai és a globális biztonságra gyakorolt hatásai egzisztenciális kihívást jelentenek, az EU felgyorsítja a szükséges pénzeszközök mozgósítását biztonsága és polgárai védelmének megerősítése érdekében - áll a zárónyilatkozatban.

Az Európai Tanács tájékoztatása szerint az uniós csúcs Ukrajnával foglalkozó zárónyilatkozatba foglalt szöveget 26 állam-, illetve kormányfő támogatta.

A dokumentumban az Európai Tanács arra hívta fel a figyelmet, hogy "Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja" szélesebb körű hatással van az európai és a nemzetközi biztonságra.

A szöveget támogató tagállami vezetők hangsúlyozták, hogy igazságos és tartós békével kell véget vetni a háborúnak. Az átfogó, igazságos és tartós béke érdekében nem lehet tárgyalásokat folytatni Ukrajnáról Ukrajna nélkül, a békemegállapodásnak pedig tiszteletben kell tartania Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét - szögezték le.

Kijelentették azt is, hogy Európa részvétele nélkül nem kezdődhetnek európai biztonságot érintő tárgyalások, majd hozzátették: Ukrajna, Európa és a globális biztonság összefonódik.

A szöveg szerint fegyverszünetre vagy tűzszünetre csak az átfogó békemegállapodáshoz vezető folyamat részeként kerülhet sor. Bármi fajta megállapodásnak szilárd és hiteles biztonsági garanciákat kell tartalmaznia Ukrajna számára, amelyek hozzájárulnak a jövőbeni orosz agressziótól való elrettentéséhez.

Az átfogó, igazságos és tartós béke elérése érdekében Ukrajnának a lehető legerősebb pozícióba kell kerülnie - írták. Ennek elérése érdekében az Európai Unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy fokozott politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújtson Ukrajnának és népének, valamint fokozza az Oroszországra nehezedő nyomást, többek között további szankciókkal és a meglévő intézkedések végrehajtásának megerősítésével, hogy gyengítse képességét agressziós háborújának folytatására - emelték ki.

Közölték, az Európai Unió továbbra is rendszeres és kiszámítható pénzügyi támogatást biztosít Ukrajnának, 2025-ben 30,6 milliárd eurót. Ez az úgynevezett uniós Ukrajna Eszközből származó 12,5 milliárd euróból, valamint a G7-ek kezdeményezése keretében 18,1 milliárd eurót kitevő, a lefoglalt orosz vagyonból származó kamatokból tevődik össze.

Costa a sajtótájékoztatón közölte, az Európai Unió és a nyilatkozatot támogató tagállamok vezetői elkötelezettek amellett, hogy hozzájáruljanak az ukrán fegyveres erők képzéséhez és felszereléssel való ellátásához, valamint amellett, hogy támogatják az ukrán védelmi ipar fejlesztését az európai védelmi iparral való együttműködés elmélyítésére irányuló munka fokozása mellett.

Az Európai Tanács a zárónyilatkozatban felszólította az uniós bizottságot, Szlovákiát és Ukrajnát, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a gáztranzit kérdésének működőképes megoldása érdekében, figyelembe véve a Szlovákia által felvetett aggályokat.

Címlapról ajánljuk
Fontos felújításokra, átalakításokra nem lehet használni a Wekerle Pluszt – szakértő segít eligazodni

Fontos felújításokra, átalakításokra nem lehet használni a Wekerle Pluszt – szakértő segít eligazodni

Az energiahatékonyság javítása nemcsak a rezsiköltségeket csökkentheti, hanem az ingatlanok értékét is növelheti. Az októberben elindult Wekerle+ program a lakásvásárlást és a korszerűsítést is támogatja, így azoknak is segítséget nyújthat, akik energiafaló, felújításra szoruló otthont vásárolnának. Milyen lehetőségeket kínál a program, és milyen feltételekkel lehet igénybe venni a támogatást? Erről kérdezte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét az InfoRádió.

Szovjetunió, puhatestűzés – Magyar Péter napirend előtti viszonválasza

A kormányfő kifogásolta, hogy az elmúlt 20 évben miért nem ment át a parlamenten az ügynökakták nyilvánosságra hozatala. A Mi Hazánk vezetője szerinte belehazudik az emberek szemébe, a 2027-es költségvetésről viszont újra részletesebben beszélt.
inforadio
ARÉNA
2026.11.03. kedd, 18:00
Horváth Gábor
a Költségvetési Tanács elnöke
Néhány ország vagyonokat keres az amerikai–kínai rivalizáláson

Néhány ország vagyonokat keres az amerikai–kínai rivalizáláson

Akár tetszik, akár nem, sok szegény ország sorsa a természeti erőforrásaitól függ. Mivel iparuk kevésbé fejlett és szolgáltatószektoruk kisebb, mint a gazdag államoké, a föld alatti kincsek döntően befolyásolhatják gazdasági kilátásaikat. Az olaj és az ércek iránti növekvő globális kereslet ösztönözheti a növekedést, vonzhatja a beruházásokat és betömheti a költségvetési lyukakat. A szegényebb országok pénzügyminiszterei közül sokan nosztalgiával emlékeznek vissza a legutóbbi nyersanyag-szuperciklusra, amikor a felemelkedő Kína kielégíthetetlen kereslete felhajtotta a fémek és a fosszilis tüzelőanyagok árát. Az olajeladásoknak is köszönhető, hogy Angola GDP-je 2002 és 2008 között csaknem megduplázódott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×