A német hadsereg fejlesztését, valamint az infrastruktúra korszerűsítését a több százmilliárdos hosszú távú eladósodás ellenére a koalícióra készülő pártok vezetői 48 óra alatt "elintézték". A hét közepétől azonban a német kormányalakítási tárgyalásokon a migráció kezelése került napirendre, az a téma, amely elemzők szerint az Olaf Scholz kancellár vezette hárompárti koalíció tavaly novemberi bukásának és a konzervatívok február végi parlamenti győzelmének egyik, ha nem a fő oka volt. A Scholz-kormánnyal szemben a legfőbb vád a menekültválság túlzottan liberálisnak tartott kezelése, ezen belül mindenekelőtt az illegális bevándorlók befogadása volt. Noha regnálásának utolsó hónapjaiban már a koalíció pártjai is a kitoloncolások felgyorsítására esküdtek, konkrét lépések nem történtek.

Éles fordulat nem is várható a szociáldemokratáktól, az alkancellárjelöltként emlegetett SPD-frakcióvezető, Lars Klingbeil az ARD közszolgálati televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a pártja egyetért ugyan az illegális migráció megfékezésének szükségességével, ennek ellenére semmifajta határzárlathoz nem járul hozzá.

„Németország határainak lezárása olyan vörös vonalat jelent, amely nem léphető át” – érvelt Klingbeil. Szerinte egy ilyen lépés szerinte nemzeti szinten megvalósíthatatlan, és európai viszonylatban is "észszerűtlen".

"Amikor Donald Trump amerikai elnöknek egy erős Európával kell válaszolni, nem fordulhat elő, hogy Európa legerősebb országa lezárja határait"

– hangoztatta a szociáldemokrata politikus

A tulajdonképpeni címzett, a konzervatívok kancellárjelöltje egyelőre nem válaszolt Klingbeil nyilatkozatára. A választási kampányban azonban Friedrich Merz éles parlamenti viták közepette is egyértelművé tette, hogy pártja, a CDU hatalomra kerülése esetén az illegális bevándorlás szigorítása és a kitoloncolások felgyorsítása az általa vezetett kormány egyik legfőbb törekvése lesz. A CDU elnöke konkrétan a határok lezárását nem említette, azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kitoloncolásokat már a határokon végre kell hajtani.

Merz már a korábbi Bundestag-vita során is jelezte, hogy kancellársága első napján utasítani fogja a belügyminisztériumot, hogy már a határokon akadályozzon meg minden illegális belépési kísérletet. Ez gyakorlatilag azt jelentné, hogy de facto belépési tilalom vonatkozna mindazokra, akik nem rendelkeznek érvényes belépési dokumentumokkal.

Az SPD ugyanakkor már kezdettől fogva bírálta a tervet, amelyről a szakértők többsége is úgy vélekedett, hogy nem összeegyeztethető az európai joggal sem.

Menedékkérelmek: Németország az első helyen

A hét elején vált ismertté, hogy tavaly az Európai Unióban, Norvégiában és Svájcban benyújtott menedékkérelmek száma mintegy 11 százalékkal csökkent. Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) közölte, hogy 2024-ben 1,01 millió menedékkérelmet nyújtottak be, ez enyhe csökkenést jelent a 2023-as 1,14 millióhoz képest.

Németország továbbra is a legtöbb menedékkérelmet fogadó ország maradt Európában, noha a kérelmek száma az előző évhez képest egyharmaddal csökkent.

A menekültválsággal függ össze az a friss értesülés is, amely szerint a menekültügyi eljárások csaknem kilenc hónapig tartanak. A szövetségi migrációs és menekültügyi hivatal (BAMF) szerint a menedékkérőknek átlagosan 8,7 hónapot kell várniuk, míg kérelmük ügyében döntés születik. Ez azt jelenti, hogy az eljárások tavaly tovább tartottak, mint 2017 óta bármikor.

Az elmúlt két hétben két alkalommal is felzúdulást váltott ki, hogy afganisztáni menekülteket szállító repülőgépek landoltak a főváros repülőterén. A második ilyen gép szerdán szállt le Berlinben, fedélzetén 132 afganisztáni menekülttel. Mindkét gép Iszlámábádból érkezett a főbárosba. Legutóbb hasonló járattal február 25-én 155 afgán személyt fogadott be Németország.

Hivatalos indoklás szerint egy korábbi megállapodás értelmében a különösen kiszolgáltatott személyek befogadásáról van szó. Hírek szerint még egy ilyen gép érkezése várható.

A szövetségi kormány szerint a a tálibok 2021-es hatalomra kerülése nyomán 48 ezer üldözött személy befogadására tettek ígéretet, közülük az elmúlt években már mintegy 35 ezren érkeztek az országba. A különlegesen kiszolgáltatott személyek esetében olyan emberekről van szó, akik annak idején Afganisztánban a Bundeswehrnek, illetve más német intézményeknek dolgoztak, továbbá olyanokról, akiket a tálib rezsim üldözése fenyeget.

A CDU/CSU politikusai bírálták a befogadási programot.