Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Concept about terrorism with terrorist sniper shooting with his weapon
Nyitókép: waewkid/Getty Images

Ezekben az országokban a legsúlyosabb most a terrorizmus

Immár a második éve a Száhel-övezet a terrorizmus központja a világban – derül ki a Globális Terrorizmus Index (GTI) által közzétett jelentésből, amelyben kiemelik, hogy tavaly ebből a térségből jelentették a terrorizmus halálos áldozatainak több mint felét.

A Gazdasági és Békekutató Intézet (IEP) kutatása alapján kiadott jelentés szerint 2024-ben mintegy 7500-an vesztették életüket terrorizmussal összefüggésben, közülük több mint 3800-an ebben a térségben.

A jelentésben rámutatnak arra, hogy míg korábban a Közel-Kelet számított a terrorizmus központjának, 2017 óta a jelenségben leginkább érintett három ország Burkina Faso, Mali és Niger.

A helyzet Burkina Fasóban a legsúlyosabb, az országban tavaly a terrorizmus 1532 halálos áldozatot követelt, szemben a 2023-ban feljegyzett 1935-tel.

Mali 2023-ban a negyedik volt a terrorizmus által leginkább sújtott országok listáján, 2024-re azonban 604 olyan halálesettel, amely összefügg a terrorizmussal, a harmadik helyre kúszott fel.

Őt követi Niger, ahol globálisan a legnagyobb, 94 százalékos emelkedést mérték a halálos áldozatok számában: 940-ről lehet tudni.

A térségben elkövetett támadások nagy részét a GTI két dzsihadista csoportnak, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz köthető Dzsamáa Nuszrat-ul-Iszlám va al-Muszlimínnek (JNIM) és az Iszlám Állam nevű terrorszervezet száheli ágának tulajdonítja.

A jelentésben felhívták a figyelmet arra, hogy a 2020 és 2023 között katonai junták irányítása alá került Malinak, Nigernek és Burkina Fasónak a Nyugat-afrikai Gazdasági Közösségből (ECOWAS) történő kilépése, a nyugati államokkal ápolt partneri kapcsolataik felmondása és a Kínához, valamint Oroszországhoz való közeledésük vélhetően hozzájárult ahhoz, hogy a JNIM és más terrorszervezetek ki tudták szélesíteni azt a területet a nyugat-afrikai partoknál, ahol támadásaikat elkövetik.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×