Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Emmanuel Macron francia államfő beszédet mond a francia nagyköveteknek a párizsi államfői hivatalban 2025. január 6-án, a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap szerkesztősége ellen elkövetett, több halálos áldozattal járó iszlamista terrortámadás tizedik évfordulója előtti napon.
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool/Aurelien Morissard

Válságtanácskozást hívott össze a Emannuel Macron francia elnök

A megbeszélés előtt Benjamin Haddad francia Európa-ügyi miniszter a France 2 köztelevíziónak azt hangoztatta, hogy Donald Trump amerikai elnök döntése egyre távolabb visz a két ország közötti békétől.

"Az Ukrajnának szánt fegyverszállítások felfüggesztéséről szóló döntés a békét erősíti, vagy távolabb viszi tőle?" - tette fel a kérdést a francia kormánytag. Eltávolítja, mert csak megerősítené az agresszort a helyszínen, Oroszországot - mondta. "Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy ebben a háborúban van egy agresszor, Oroszország, és Ukrajna három éve bátran védekezik" - hangsúlyozta Benjamin Haddad.

"Ha véget akarunk vetni ennek a háborúnak (...) azzal a céllal, hogy szilárd biztonsági garanciákkal rendelkező tartós békét érjünk el, akkor nyomást kell gyakorolnunk az agresszorra, vagyis Oroszországra, és nem Ukrajnára, ahogyan az néhány hete látszik" - utalt Benjamin Haddad az amerikai elnök és ukrán kollégája közötti pénteki szóváltásra a Fehér Házban.

Az Európa-ügy miniszter úgy vélte, azzal, hogy az Egyesült Államok elveszíti érdeklődését Ukrajna iránt, "eljött az európaiak felelősségének pillanata".

"Csütörtökön Brüsszelben az Európai Tanács ülése történelmi és döntő lesz" - hívta fel a miniszter.

Ez a találkozó "lehetővé teszi számunkra, hogy pénzügyi intézkedéseket jelentsünk be az európai védelem megerősítésére", és "természetesen továbbra is támogatni fogjuk az ukránokat, hogy a lehető legkedvezőbb helyzetbe hozzuk őket a tárgyalások megkezdéséhez és egy tartós béke eléréséhez" - mondta.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×