Magyarország 2024 júniusában súlyos pénzügyi büntetést kapott az Európai Unió Bíróságától (EUB) a menekültügyi szabályok megsértése miatt, mert az ország nem biztosította a menedékkérők jogainak megfelelő érvényesítését, és jogellenesen akadályozta a menekültkérelmek benyújtását. A magyar kormány álláspontja szerint az ítélet politikailag motivált, és azt igazságtalannak tartja, ezért inkább jogi lépéseket tesz, nem változtat a hazai törvényeken.

Magyarországnak egy 200 millió eurós átalánybírságot kellett volna befizetnie, emellett pedig napi egymillió eurós büntetést kapott, amíg nem tesz eleget a bírósági döntésében foglaltaknak és módosít a hazai jogszabályokon. Mivel a kormány nem fizette be az összeget, a bírság halmozódik, és 90 naponként az Európai Bizottság elkezdi végrehajtással kiegyenlíteni az összeget. Az Európai Bizottság jelezte, hogy a bírság összegét levonhatja bármilyen uniós forrás kiutalásából, most pedig a Portfolio közérdekű adatigénylésére úgy tájékoztatott, hogy

eddig a 200 millió eurós átalányösszeg mellett három hónapnyi napi bírságot is levont, összesen 293 millió euró (120 milliárd forint) értékben, és a 2021–2027-es kohéziós források terhére hajtották végre a levonásokat.

Az uniós testület azt is közölte, hogy késedelmi kamatokat is felszámolták, amelyek az EU-s jogszabályok szerint az EKB alapkamatán felüli 8 százalékos terhet jelentenek, így összesen mintegy 325 millió euró (131,5 milliárd forint) levonására volt jogosult a bizottság.

Mostanra a napi bírságokból – a már behajtott tételekkel együtt – több mint 250 millió euró gyűlt fel összesen.

Orbán Viktor miniszterelnök már többször is azt mondta, hogy a magyar kormány nem hajlandó a migrációs vitában semmilyen engedményt tenni az Európai Bizottságnak, így idén 365 millió eurót veszíthet az ország, a várható kamatokkal több mint 403 millió eurónyi forrást vonhat el az EU.