Infostart.hu
eur:
379.26
usd:
321.13
bux:
133311.7
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, a CDU és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös jelöltje támogatóihoz szól pártja berlini székházában 2025. február 23-án, miután megérkeztek az előrehozott szövetségi parlamenti választás első exit poll-eredményei.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Németország új kezdetre esküszik – Friedrich Merz húsvétra nagykoalíciót ígér

A CDU berlini főhadiszállásán, az egykori kancellár nevét viselő Konrad Adenauer-házban már táblát cseréltek. Friedrich Merz kancellárjelölt helyett Merz portréja már kancellárként díszíti a termet. A választások győztesének ígérete szerint húsvétra Németországnak cselekvőképes és egyben nagykoalíciós kormánya lesz.

Az előre hozott parlamenti választások ideiglenes végeredményének nyilvánosságra hozatala óta villámgyorsan peregtek az események Németországban. A politikai képlet egyértelművé vált, győzött a konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU, az igazi győztes azonban a radikális jobboldali AfD lett. Mivel azonban az alkotmánybíróság által is részben szélsőjobboldalinak bélyegzett párt a többiek számára nem szalonképes, kormányzati részvételéről nem lehet szó. Ami a szavazati arányt illeti, a konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU a voksok 28,52 százalékával nyert, míg az AfD a szavazatok csaknem 21 százalékával végzett a második helyen. Az illegális bevándorlás elleni harc zászlóvivőjének számító párt ugyanakkor három évvel korábbi eredményéhez képest csaknem 10 százalékot lépett előre.

A hétfőn kancellárjelöltből gyakorlatilag kancellárrá avanzsált Friedrich Merz tiszta vizet öntött a pohárba, utalva arra, hogy a konzervatívok a választások nagy vesztesével, Olaf Scholz eddigi kancellár szociáldemokrata pártjával kívánnak nagykoalíciót alkotni. Az immár 630 tagúra csökkent Bundestagban ehhez elegendő a többséget jelentő 316 mandátum, és a szociáldemokraták – immár Scholz nélkül – készen állnak erre.

A CDU-elnök délelőtti sajtóértekezletén programot is hirdetett, az ország biztonságának erősítését, az illegális migráció elleni harcot, valamint a gazdaság fellendítését említve az első helyen. Egyben reményét fejeze ki, hogy a kilátásba helyezett nagykoalíciós partner együttműködő lesz ebben. Matematikai alapon szóba jöhetne még a szociáldemokraták mellett a Zöldek pártját is magában foglaló hármas koalíció, ezzel azonban a kisebbik keresztény párt, a bajor CSU a legmerevebben szembehelyezkedik. Mindenesetre Friedrich Merz a nap folyamán több ízben is megerősítette, hogy

a nagykoalíciós tárgyalások akár már a nap folyamán megkezdődhetnek, és reménye szerint legkésőbb húsvét vasárnapig befejeződnek.

Ami a Merz által nagykoalíciós partnernek választott SPD-t illeti, Olaf Scholz sajtóértekezletén pártja csúfos szerepléséért vállalta a felelősséget, de politikai pályafutását "síma" Bundestag-tagjént folytatni kívánja. Ugyanakkor több vezető szociáldemokrata politikus jelezte, hogy főtitkárként vagy épp frakcióvezetőként kész lenne vállalni az alkancellári tisztséget.

Közvetve hasonló búcsút jelentett be, az eddigi alkancellár, illetve gazdasági miniszter, a Zöldek Pártjának kancellárjelöltje, Robert Habeck is. A minisztert az elmúlt években rendkívül sok bírálat érte pártja energiapolitikája és ezen belül az atomenergiáról való lemondás, az atomerőművek végleges bezárása miatt. Habeck egyelőre annyit közölt, hogy a jövőben pártjában semmifajta tisztstéget nem hajlandó vállalni.

Pártjával együtt köszönt el a Bundestagtól a korábbi kormánypárt, a liberális FDP, amelynek elnöke, a volt pénzügyminiszter, Christian Lindner bejelentette visszavonulását. A politikus, aki tavaly novemberben a Scholz vezette hármas koalíciót gyakorlatilag felrobbantotta, most azt hangoztatta, hogy a történtek ártottak ugyan pártjának, de jót tesznek Németországnak. A pártban máris megindult az utódlási harc, és több szabad demokrata politikus bejelentkezett Christian Lindner székéért.

Az FDP mellett a másik vesztes az alig több mint egy évvel ezelőtt alakult új baloldali párt, az alapító nevét viselő Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) volt. A párt jól szerepelt ugyan a tavalyi tartományi választásokon, mostanra azonban ellőtte a puskaporát, és a szükséges 5 százaléktól alig 13 ezer szavazattal maradt el. Ennek nyomán jelentette be a pát elnöke, hogy nem hajlandó lemondani, és a szavazatok újraszámlálását kéri.

Felhőtlen győztes ugyanakkor az AfD, amely nemcsak a keleti tartományokban, hanem több nyugatiban is kiválóan szerepelt. A párt két társelnöke, Alice Weidel és Tino Chrupalla egyaránt bejelentette, hogy továbbra is a párt élén kíván maradni. Alice Weidel ismét koalíciót ajánlott a Friedrich Merz vezette CDU-nak, amit a kereszténydemokrata pártelnök az illegális bevándorlás elleni harc közös nevezője ellenére ezúttal is határozottan elutasított.

Az AfD-vel szembeni másik fő "kifogás" a párt feltételezett oroszbarátsága, illetve ettől elválaszthatatlanul az ostromlott Ukrajna támogatásának elutasítása. Friedrich Merz szinte kezdettől fogva Ukrajna segítésének fő németországi zászlóvivője volt, a közelmúltban pedig ennek kapcsán határozottan tiltakozott az új amerikai elnök, Donald Trump Oroszországhoz való közeledése miatt. Elkötelezett híve a transzatlanti kapcsolatok, valamint Németország európai elkötelezettsége erősítésének.

Ami a gazdaságot illeti, Friedrich Merz fő törekvése a két éve tartó recesszióból való kilábalás elérése. Értesülések szerint ennek egyik fő eszköze lehet az adók csökkentése mellett a költségvetési kiadásokat a Merkel-korszak idején, 2011-ben bevezetett úgynevezett adósságfék hatályon kívül helyezése.

Címlapról ajánljuk
Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Ismét komoly csapást mért Oroszország Ukrajna fontos energetikai létesítményeire. A keddi támadás után több városban, így Kijevben is rendkívüli áramkorlátozás lépett életbe. Az energetikáért felelős miniszter kritikusnak nevezete Kijev energiaellátási helyzetét. Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: Ukrajna még helyre tudja állítani a sérült létesítményeket, de a lakosság egyre nehezebben viseli a fűtés- és áramkimaradásokat, helyenként már demonstrációkat is tartanak emiatt.

Szakértő: Európa nagyon is megérezné, ha India leállna az orosz olajbeszerzéssel

Az amerikai elnök megállapodott az indiai miniszterelnökkel arról, hogy 25-ről 18 százalékra csökkenti az Egyesült Államok az indiai árukra kivetett vámokat, noha India nem pont ugyanúgy fogalmaz a megállapodásról. Újdelhi ugyanekkor az EU-val is jelentős megállapodást kötött. Az összefüggésekről Trembeczki Zsolt, a Magyar Külügyi intézet kutatója beszélt az InfoRádióban.
Óriási csapkodás a piacokon!

Óriási csapkodás a piacokon!

Vegyes mozgások láthatók ma a világ tőzsdéin, az ázsiai tőzsdéken nem volt egyértelmű a mozgások iránya, Európában viszont jobb a hangulat. Itthon a BUX és három blue chip is történelmi csúcsot döntött. Az USA-ban ehhez képest vegyes a kép, a technológiai részvények továbbra is nyomás alatt állnak, és a ciklikusabb papírok teljesítenek jobban. Eközben az arany és az ezüst árfolyama tovább emelkedik, a sárga nemesfém árfolyama újra 5000 dollár felett jár. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×