Három nappal a vasárnapi parlamenti választások előtt gőzerővel folynak az esélylatolgatások és a koalíciós találgatások Németországban, Kevés kétség fűződik ahhoz, hogy a befutó a konzervatív CDU/CSU, illetve a két keresztény párt kancellárjelöltje, Friedrich Merz lesz. Mint ahogy ahhoz is, hogy a kormányalakításhoz koalíciós partnerre, sőt partnerekre lesz szükség.
A felmérések a közelmúltig arra utaltak, hogy a legnagyobb esélye a CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD nagykoalíciójának lenne. Elemzők szinte semmi esélyt nem adtak annak, hogy az utolsó hivatali óráit töltő Olaf Scholz kancellár a választások eredményeként megőrizhetné tisztségét. A találgatások sokkal inkább arról folytak, hogy a szükséges parlamenti többséghez elegendő lesz-e a két, egyaránt nagy hagyományokkal rendelkező párt koalíciós szövetsége. Ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélemények, mint ahogy azzal kapcsolatban is, hogy az új Bundestagban végül is hány párt kap majd helyet.
A közvélemény-kutatások szerint a listavezető CDU/CSU, továbbá a radikális jobboldali AfD, valamint a két eddigi kormánypárt, az SPD és a Zöldek Pártja mögött a kis pártok egymással vetélkednek azért, hogy megszerzik-e a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékot. A legnagyobb esélyt korábban az alig több mint egy évvel ezelőtti alakult új radikális baloldali pártnak, a Sahra Wagenknecht Szövetségnek (BSW) adták, míg a korábbi kormánypártot, a liberális FDP-t, valamint a 2007-ben alakult hagyományos Baloldal Pártját (Die Linke) többnyire temették.
Egészen a közelmúltig, ugyanis elsősorban az ország keleti felében valósággal csoda történt. Az egykori NDK-s hagyományokkal rendelkező Die Linke ugyanis feltámadt hamvaiból, támogatottsága rövid idő alatt 7 százalékra nőtt. Hivatalos adatok szerint a párt szárnyalása olyan méretűvé vált, hogy taglétszáma alig több mint egy hét alatt 10 ezerrel nőtt, és kevesebb mint két héttel a február 23-i választások előtt a párttagok száma 91 088-ra emelkedett. A párt szóvivője szerint 2007 óta nem rendelkeztek annyi taggal mint most.
Beszámolók szerint mindebben nagy érdeme van a párt parlamenti képviselőcsoportja vezetőjének, a 36 éves Heidi Reichinneknek. Az 1988-ban az egykori NDK-ban született, nagy népszerűségnek örvendő Reichin elsősorban a különböző közösségi platformokon, főleg a TikTokon építette fel magát, sok fiatal szavazót szólítva meg. Az ARD közszolgálati televízió ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is hogy Kelet-Németország alig szerepelt a szövetségi választási kampányban. A CDU/CSU, valamint az AfD is szinte teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a témát, amit ugyanakkor a Heidi Reichinnek vezette Baloldal Pártja "lovagolt meg".
Az ARD szerint a párt volt szinte az egyetlen, amely programjában külön fejezetet szentelt a témának, utalva arra, hogy a régió mielőbbi talpra állítására van szükség. Ennek jegyében többek között szót emelt a keresetek, illetve a nyugdíjak emelése mellett, és ugyancsak központi témaként említette az egészségügy, továbbá a tömegközlekedés helyzetét.
A napokban épp az Allensbach Intézet utalt arra, hogy a Baloldal Pártja mellett ismét növekszik a liberális FDP támogatottsága is, miközben a BSW az 5 százalékos küszöb határán mozog. Mindezt azt valószínűsítheti, hogy kisebb az esélye a kétpárti koalíciónak, és a stabil többséghez három párt együttműködésére lehet szükség, azaz Friedrich Merznek harmadik partner után kell néznie. Korábbi értesülések szerint a CDU kancellárjelöltje az SPD mellett a Zöldek Pártját vagy pedig a liberális FDP-t "favorizálná", a szociáldemokraták számára azonban a koalíció válsága miatt az FDP kevésbé elfogadható.
