Infostart.hu
eur:
385.94
usd:
331.33
bux:
119575.87
2026. január 14. szerda Bódog
Ilie Bolojan, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke beszédet mond a PNL országos tanácsának bukaresti küldöttgyűlésén, amelyen a párt elfogadta Crin Antonescu államfőjelöltségét 2025. január 26-án. A kormánykoalíció december végén jelentette be, hogy Antonescut, a PNL korábbi elnökét, volt szenátusi elnököt támogatja a május 4-én tartandó megismételt elnökválasztáson. A román alkotmánybíróság 2024. december 6-án semmisnek nyilvánította az államfőválaszás első fordulójának eredményét. Amennyiben május 4-én egyetlen jelölt sem szerzi meg a névjegyzékben szereplő választók több mint felének támogatását, akkor május 18-án második fordulót is tartanak az első két helyen végző jelölt részvételével.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Egy rövid beszélgetéssel megtörtént az államfői váltás Romániában

Romániában ideiglenes államfő lépett hivatalba Ilie Bolojan szenátusi elnök személyében szerdán, miután az elnöki tisztségből tíz év után távozó Klaus Iohannis elhagyta az elnöki hivatalt.

A volt államfő rövid négyszemközti beszélgetést folytatott az ideiglenes elnökkel, akinek sok sikert kívánt, és arra figyelmeztette, hogy "vigyázzon Romániára", majd - a Cotroceni-i Palota előtti téren felsorakozott díszőrség katonai tiszteletadását követően búcsút intett az őt tapssal köszöntő munkatársainak, beült autójába, és immár rendőri felvezetés nélkül távozott.

Romániában a volt államfőnek megbízatása lejárta után állami protokollingatlant, irodavezetőt és titkárt, kormányőrségi védelmet, szolgálati autót bocsátanak rendelkezésére, és a mindenkori tisztségben lévő elnök járandóságának 75 százalékára jogosult. Ezektől az előjogoktól azonban megfosztják azt a volt román államfőt, akinek azért szűnt meg a megbízatása, mert népszavazással leváltották, vagy valamilyen bűncselekményért jogerősen elítélték.

Klaus Iohannis az első román elnök, aki lemondással távozik hivatalából. Több mint tízévi regnálás után hétfőn jelentette be lemondását, miután a parlament napirendre tűzte a felfüggesztéséről szóló ellenzéki indítványt. Iohannisnak már decemberben lejárt a második ötéves mandátuma, és arra hivatkozva maradt azóta hivatalban, hogy nincs még megválasztott utódja, miután a tavalyi voksolást - nemzetbiztonságot veszélyeztető külföldi beavatkozásra hivatkozva - érvénytelenítette az alkotmánybíróság.

Ilie Bolojan volt nagyváradi polgármester decemberben, a Bihar megyei közgyűlés elnöki tisztségét feladva vállalt szerepet a bukaresti nagypolitikában, és vette át a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetését Nicolae Ciuca pártelnök lemondása után. A Szociáldemokrata Párttal (PSD), a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) és a kisebbségi frakcióval közösen alakított kormánykoalícióban a szociáldemokraták kapták meg a kormányfői, a PNL pedig a szenátus elnöki tisztségét.

Bolojan - ideiglenes államelnöki megbízatása idejére - Catalin Predoiu belügyminiszternek adta át pártja vezetését, illetve ez idő alatt Mircea Abrudean, Kolozs megyei szenátor, a felsőház alelnöke tölti be majd az ideglenes házelnöki tisztséget.

Romániát várhatóan mintegy 100 napot vezeti majd ideglenes államfő. A kormány május 4-ére, illetve 18-ára írta ki a megismételt elnökválasztás első, illetve második fordulóját.

Címlapról ajánljuk

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Von der Leyen megnevezte a béke árát: 90 milliárd eurót Brüsszel Ukrajnának

Von der Leyen megnevezte a béke árát: 90 milliárd eurót Brüsszel Ukrajnának

Az Európai Bizottság 90 milliárd eurós, közös hitelből finanszírozott támogatási csomagot terjesztett elő Ukrajna számára 2026–2027-re, amelynek kétharmada katonai célokat, egyharmada pedig az állam működését finanszírozná. Ursula von der Leyen szerint a cél az, hogy Ukrajna „erőpozícióban legyen a csatatéren és a tárgyalóasztalnál is”, miközben az EU története egyik legnagyobb, célzott geopolitikai hitelprogramját indítja el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×