Sajtónyilatkozatában úgy értékelte, hogy a felfüggesztési eljárás, illetve annak megszavazása esetén az elnök leváltásáról szervezendő népszavazás példátlan válságba sodorná az amúgy is elnökválasztásra készülő Romániát, az ország elveszítené szövetségesei bizalmát.

Az elnök nem sokkal azt követően jelentette be távozását, hogy a kétkamarás bukaresti parlament egyesített házbizottsága keddre összehívta a két ház együttes ülését, hogy a törvényhozás megvitassa 178 ellenzéki törvényhozó kezdeményezését Klaus Iohannis tisztségéből történő felfüggesztéséről.

Az elnök közölte: február 12-én, szerdán távozik hivatalából, döntése akkor lép hatályba.

"Haszontalan lépés, mivel kis idő múlva távozom. Indokolatlan, mivel sohasem sértettem alkotmányt. Káros, mert mindenki veszít vele, senki sem nyer általa. Néhány nap múlva a parlament megszavazza a felfüggesztésemet, és Románia válságba kerül, mivel népszavazást írnak ki az elnök leváltásáról. Ennek belföldi és külügyi vonzatai is lesznek" – idézte Iohannist a kronikaonline.ro.

Klaus Iohannis román államfő második mandátuma 2024. december 21-én járt le, azonban az alkotmánybíróság az elnökválasztás első fordulójának eredményét megsemmisítő határozata mellett arról is döntött, hogy a következő államfő beiktatásáig a hivatalában maradhat.

Az elnökválasztás eredményét azért érvénytelenítették, mert a hírszerző szervek azt állították: a választási folyamatba egy külföldi állami szereplő avatkozott be, és az első fordulót megnyerő szélsőjobboldali jelölt, Calin Georgescu online manipuláció következtében győzhetett.

A Krónika Online felidézte: Iohannis lemondását a kormánykoalícióban részt vevő RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor is szorgalmazta egy szombati interjúban.

Választás következik

Klaus Iohannis azért maradt hivatalban második ötéves mandátuma december 21-i lejárta után, mert az alkotmánybíróság - nemzetbiztonságot veszélyeztető választási csalásokra hivatkozva - érvénytelenítette az elnökválasztás november 24-i első fordulójának eredményét, és elrendelte az elnökválasztás megismétlését. Az alkotmánybíróság december 6-i döntésében rámutatott: az alaptörvény szerint az államfő addig marad hivatalban, amíg az újonnan választott elnök leteszi a hivatali esküt.

Ezt az értelmezést az ellenzéki pártok nem fogadták el, arra az alkotmányos előírásra hivatkozva, hogy az elnöki mandátum ötéves. Szerintük ideiglenes államfőnek kellene vezetnie Romániát, amíg megválasztott utódja hivatalba nem lép.

Bár Iohannis hivatalban maradásának alkotmányos voltát a kormánypártok nem vitatták, az utóbbi időben egyre több jelét adták annak, hogy politikai szempontból terhet jelent számukra, hiszen támadási felületet biztosít az ellenzéknek, amely azt hangoztatja: a választók hiába adtak egyértelmű jelzést, hogy változást akarnak, a voksolás után is ugyanaz az államfő és ugyanaz a miniszterelnök vezeti Romániát.

A román alkotmány szerint az államelnök lemondása esetén a szenátus (vagy ha ő nem vállalja, akkor a képviselőház) elnöke veszi át némileg korlátozott jogkörökkel az ideiglenes államfői tisztséget, és három hónapon belül ki kell írni a választást az új elnök megválasztásáról.

A bukaresti kormány - már az elnökválasztás megismétlését elrendelő alkotmánybírósági határozat alapján - május 4-re és 18-ra írta ki a megismételt elnökválasztást.