Infostart.hu
eur:
385.3
usd:
331.89
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Mobiltelefonján nézi egy férfi, amint Donald Trump volt amerikai elnök Tucker Carlson amerikai televíziós személyiség és konzervatív kommentátor közösségi médiában elérhető műsorának ad interjút Miamiban 2023. augusztus 23-án. Donald Trump, aki a legnépszerűbb a republikánus elnökjelölt-aspiránsok között, nem vett részt ezen a napon republikánus párti elnökjelöltségre pályázó politikusok első hivatalos nyilvános választási vitáján a Wisconsin állambeli Milwaukee-ban.
Nyitókép: MTI/EPA/Cristobal Herrera

A kritikák után megszólalt Donald Trump a Gázai övezet kitelepítésével kapcsolatos tervéről

Világszerte ellenérzéseket váltott ki az amerikai elnök azon terve, hogy "átvegye" az Izrael és a Hamász közti háborúban jórészt megsemmisült Gázai övezetet, onnan a palesztinokat más, új településekre költöztetné és a régióban a "Közel-Kelet riviéráját" építené fel.

Az Egyesült Államok átvenné a Gázai övezetet - jelentette ki Donald Trump amerikai elnök kedden Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján, Washingtonban. Az elnök megfogalmazása szerint egy "erős javaslatról" van szó, aminek értelmében az Egyesült Államok hosszú távon tulajdonosi helyzetben lenne a terület felett, és vállalná az újépítést, fejlesztést. "Az Egyesült Államok képes stabilitást hozni" - támasztotta alá elképzelését az amerikai elnök, hozzátéve, hogy a Gázai övezet jelenleg egy "lerombolt terület".

Szavai szerint a gázai övezetben élő 1,8 millió ember számára a térségben jó életkörülményeket ajánlanának fel, Jordánia, valamint Egyiptom bocsátana rendelkezésre területet a palesztin lakosság számára építendő települések számára. A Gázai övezetben munkahelyek ezrei létesülnének, és a "Közel-Kelet riviérájává" válna, ami egy "nemzetközi hely" lenne, ahol élnek palesztinok is, vázolta.

Izraelben pozitívan fogadták a felvázolt lehetőséget, de az felháborodást okozott a palesztin közösségek körében, és a világ országainak vezetői közül is sokan elítélték. Mahmúd Abbász palesztin elnök határozottan visszautasította, az Arab Liga a "nemzetközi jog megsértésének" minősítette a tervet, közölve, hogy a palesztinok kitelepítése az instabilitás receptje. Szaúd-Arábia ragaszkodik a palesztin állam létrehozásához.

  • Az egyiptomi külügyminiszter közölte, hogy Gázát az ott élők kitelepítése nélkül és mihamarabb újjá kell építeni.
  • Frank-Walter Steinmeier német államfő - aki Jordániában tárgyalt II. Abdullah jordániai királlyal - kétségeinek adott hangot az elképzeléssel kapcsolatban.
  • Hakan Fidan török külügyminiszter hangsúlyozta, hogy csak további konfliktusokhoz vezetne minden olyan terv, amely a palesztinokat "kihagyja az egyenletből".
  • Párizs szerint Trump gázai javaslata "a stabilitást és a békefolyamatot veszélyezteti",
  • London úgy látja, hogy a gázai palesztinokat haza kell engedni és kétállami megoldásra kell jutni.
  • Kína ellenzi Donald Trump javaslatát a Gázai övezet átvételéről.
  • A magyar kormány "nem kíván részt venni a közel-keleti rendezésben".

Mindezek közben szólalt meg Marco Rubio amerikai külügyminiszter, közölve, hogy Donald Trump "igen nagylelkű" ajánlatot tett. "Úgy vélem, ez egy igen nagylelkű ajánlat, nem ellenséges lépésnek szántuk" - tette hozzá.

"Az embereknek nyilvánvalóan élniük kell valahol, amíg az újjáépítés tart" - szögezte le, utalva arra, hogy a "kitelepítésként" említett költözés időszaki megoldás lenne (az amerikai elnök korábban még állandó átköltözésről beszélt a sajtóbeszámolók szerint).

Donald Trump is megszólalt a viták közepette, és közösségi oldalán azt írta: a Gázai övezetet Izrael a harcok befejeztével adná át az Egyesült Államoknak. A palesztinokat sokkal biztonságosabb és szebb közösségekbe költöztetnék át, új és modern otthonokba a régióban, ahol lehetőségük lenne boldogan, biztonságban és szabadon élni.

"Az Egyesült Államok a világ minden tájáról érkező nagyszerű fejlesztőcsoportokkal együttműködve lassan és óvatosan megkezdené annak 〈a Gázai övezetnek〉 az építését,

ez a maga nemében az egyik legnagyobb és leglátványosabb fejlesztés lesz a Földön. Az Egyesült Államok katonáira nem lenne szükség! A régióban stabilitás uralkodna"

– fogalmazott bejegyzésében az amerikai elnök.

Időközben csütörtökön Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter arra utasította az izraeli hadsereget (IDF), hogy készítsen tervet a gázai palesztinok önkéntes távozására. "Engedélyezni kell a gázai lakosoknak a kilépés és a migráció szabadságát, ahogyan azt a világon mindenhol gyakorolják" - írták a közleményben. "A terv tartalmazni fogja a kilépési lehetőségek különleges rendelkezéseit a szárazföldi, valamint a tengeri és légi határoknál" - tudatta.

"Az Izrael ellen a gázai tevékenysége miatt hamis vádakat és összeesküvéseket megfogalmazó országoknak, Spanyolországnak, Írországnak, Norvégiának és másoknak kötelező minden gázai lakost beengedni területére - és ha ezt megtagadják, akkor képmutatásuk lelepleződik"- tette hozzá Jiszráel Kac.

Az így megszólított országok közül Spanyolország és Írország elutasította a kiköltöztetett gázaiak befogadását.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×