Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Gázai övezetben dúló háborúról beszél a kormány sajtóközpontjában tartott nemzetközi sajtóértekezleten Jeruzsálemben 2024. szeptember 4-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei 2023. október 7-én támadást indítottak Izrael ellen. Az izraeli haderő azóta légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben a Hamász politikai és katonai gépezetének felszámolására.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Abir Szultan

Mérgesedik a viszony Szaúd-Arábia és Izrael között

Az arab világban dühösen elítélték az izraeli miniszterelnök felvetését a palesztin állam létrehozásáról. Benjamin Netanjahu korábban úgy fogalmazott: Szaúd-Arábiában elég terület van, a palesztinoknak ott saját államuk lehetne.

Azt követően, hogy washingtoni vendéglátója, Donald Trump megjegyezte, hogy a romossá lőtt Gázai övezetből ki kellene telepíteni a palesztin lakosságot, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is mondott egy váratlant. Múlt héten egy tévéinterjúban úgy fogalmazott:

„a szaúdiak létrehozhatnak egy palesztin államot, van elég területük”.

A megjegyzésre egy sor arab állam reagált tiltakozással. Maga Szaúd-Arábia keményen elítélte a nyilatkozatot, amely szerinte „el akarja terelni a figyelmet a palesztinokat sújtó izraeli megszállás folyamatos bűneiről, köztük az etnikai tisztogatásról”.

Később az Izraellel diplomáciai viszonyban lévő Egyesült Arab Emírségek, Jordánia és Egyiptom, valamint Irak is elítélte Netanjahu szavait.

A szaúdi nyilatkozat ugyanakkor már nem a gázai Hamász-vezetés által emlegetett 40-50 ezer, hanem több mint 160 ezer palesztin áldozatot említett, beleszámolva a sebesülteket is. Izrael a körülbelül 1200 halottat követelő, 2023. október 7-i Hamász-terrortámadás után sújtott le Gázára, ahová több mint 200 polgárát is elhurcolták.

A szaúdiak közölték, hogy csak akkor hajlandók normalizálni a diplomáciai viszonyt Izraellel – amelyhez a korábbi években egyre közelebb kerültek –, ha egy kelet-jeruzsálemi fővárossal önálló palesztin állam jön létre. A rijádi közlés szerint: „a palesztinok nem betolakodók vagy bevándorlók a saját földjükön, akiket bármikor ki lehet toloncolni. A szélsőséges nézetek miatt Izrael nem tudta elfogadni a békés egymás mellett élést, pedig a béke erre és a kétállami megoldásra alapozva jöhet létre”.

A Middle East Eye című, közel-keleti témákkal foglalkozó lap szerint így

távolabb került a szaúdi–izraeli kiegyezés,

pedig Benjamin Netanjahu még a washingtoni látogatásán is azt mondta, hogy „az nem csak lehetséges, de meg is fog történni”.

Miközben a szaúdiak „bekeményítettek”, Izraelben kormánytagok úgy nyilatkoztak a Jerusalem Postnak, hogy az izraeli miniszterelnök engedményt tehet a Ciszjordánia annektálásáról szóló tervével kapcsolatban, hogy normalizálhassák a viszonyt a szaúdiakkal.

A kormánykoalíció radikálisabb tagjai ugyanis a főként palesztinok lakta és a lehetséges palesztin állam alapját adó Ciszjordánia annektálását akarják, de félnek, hogy a miniszterelnök ezt késleltetheti. Mindezt azért, hogy „eltereljék a szaúdiakat a palesztin állam létrehozását célzó követeléstől”.

Donald Trump elnök közben azt mondta: a Netanjahu-vizit idején a szaúdiak nem is fogalmaztak meg ilyen követelést. Majd hozzátette: Jordánia és Egyiptom nem fog nemet mondani neki arra, hogy kitelepítsék az összes gázai lakost. Hétfőn megismételte: megvenné az általa „ingatlanterületnek” nevezett Gázát, ahonnan csak „azért nem mennek el az emberek, mert nincs hová”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×