Infostart.hu
eur:
364.25
usd:
324.76
bux:
145122.55
2026. november 2. hétfő Achilles
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Gázai övezetben dúló háborúról beszél a kormány sajtóközpontjában tartott nemzetközi sajtóértekezleten Jeruzsálemben 2024. szeptember 4-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei 2023. október 7-én támadást indítottak Izrael ellen. Az izraeli haderő azóta légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben a Hamász politikai és katonai gépezetének felszámolására.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Abir Szultan

Mérgesedik a viszony Szaúd-Arábia és Izrael között

Az arab világban dühösen elítélték az izraeli miniszterelnök felvetését a palesztin állam létrehozásáról. Benjamin Netanjahu korábban úgy fogalmazott: Szaúd-Arábiában elég terület van, a palesztinoknak ott saját államuk lehetne.

Azt követően, hogy washingtoni vendéglátója, Donald Trump megjegyezte, hogy a romossá lőtt Gázai övezetből ki kellene telepíteni a palesztin lakosságot, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is mondott egy váratlant. Múlt héten egy tévéinterjúban úgy fogalmazott:

„a szaúdiak létrehozhatnak egy palesztin államot, van elég területük”.

A megjegyzésre egy sor arab állam reagált tiltakozással. Maga Szaúd-Arábia keményen elítélte a nyilatkozatot, amely szerinte „el akarja terelni a figyelmet a palesztinokat sújtó izraeli megszállás folyamatos bűneiről, köztük az etnikai tisztogatásról”.

Később az Izraellel diplomáciai viszonyban lévő Egyesült Arab Emírségek, Jordánia és Egyiptom, valamint Irak is elítélte Netanjahu szavait.

A szaúdi nyilatkozat ugyanakkor már nem a gázai Hamász-vezetés által emlegetett 40-50 ezer, hanem több mint 160 ezer palesztin áldozatot említett, beleszámolva a sebesülteket is. Izrael a körülbelül 1200 halottat követelő, 2023. október 7-i Hamász-terrortámadás után sújtott le Gázára, ahová több mint 200 polgárát is elhurcolták.

A szaúdiak közölték, hogy csak akkor hajlandók normalizálni a diplomáciai viszonyt Izraellel – amelyhez a korábbi években egyre közelebb kerültek –, ha egy kelet-jeruzsálemi fővárossal önálló palesztin állam jön létre. A rijádi közlés szerint: „a palesztinok nem betolakodók vagy bevándorlók a saját földjükön, akiket bármikor ki lehet toloncolni. A szélsőséges nézetek miatt Izrael nem tudta elfogadni a békés egymás mellett élést, pedig a béke erre és a kétállami megoldásra alapozva jöhet létre”.

A Middle East Eye című, közel-keleti témákkal foglalkozó lap szerint így

távolabb került a szaúdi–izraeli kiegyezés,

pedig Benjamin Netanjahu még a washingtoni látogatásán is azt mondta, hogy „az nem csak lehetséges, de meg is fog történni”.

Miközben a szaúdiak „bekeményítettek”, Izraelben kormánytagok úgy nyilatkoztak a Jerusalem Postnak, hogy az izraeli miniszterelnök engedményt tehet a Ciszjordánia annektálásáról szóló tervével kapcsolatban, hogy normalizálhassák a viszonyt a szaúdiakkal.

A kormánykoalíció radikálisabb tagjai ugyanis a főként palesztinok lakta és a lehetséges palesztin állam alapját adó Ciszjordánia annektálását akarják, de félnek, hogy a miniszterelnök ezt késleltetheti. Mindezt azért, hogy „eltereljék a szaúdiakat a palesztin állam létrehozását célzó követeléstől”.

Donald Trump elnök közben azt mondta: a Netanjahu-vizit idején a szaúdiak nem is fogalmaztak meg ilyen követelést. Majd hozzátette: Jordánia és Egyiptom nem fog nemet mondani neki arra, hogy kitelepítsék az összes gázai lakost. Hétfőn megismételte: megvenné az általa „ingatlanterületnek” nevezett Gázát, ahonnan csak „azért nem mennek el az emberek, mert nincs hová”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Szégyellje magát inkább Magyar Péter” – frakcióreagálások a kormányfő napirend előtti felszólalására

„Szégyellje magát inkább Magyar Péter” – frakcióreagálások a kormányfő napirend előtti felszólalására

A Mi Hazánk frakcióvezetője nem tudott arról beszélni, amivel egyetért a miniszterelnöki beszédből. A KDNP bejelentette, október 23-án a jövőben sem ünnepelnek együtt Magyar Péterrel, de Baka András államfővel sem. A fideszes frakcióvezető, Bóka János azt mondta, Magyar Péter rágalmazott és becsületet sértett ezúttal is. A tiszás Melléthei-Barna Márton szerint a múlt nyilvánossága nem lehet néhány beavatott magántulajdona.
Az adóhatósághoz fordult a Gránit alapkezelő a Tiborcz Istvánhoz kötödő alap adatai miatt

Az adóhatósághoz fordult a Gránit alapkezelő a Tiborcz Istvánhoz kötödő alap adatai miatt

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz fordult a Gránit Alapkezelő, mert szerinte a Gordiusz Magántőkealap hatósági nyilvántartásban szereplő tényleges tulajdonosi adatai eltérnek az általa bejelentettektől. A társaság hétfői közleménye szerint az eltérés az érintett személyek körét és a tulajdonosi jogcímet is érinti, ezért az okok tisztázását és az adatok helyesbítését kérte. Az ügy előzménye, hogy októberben Tiborcz István neve már nem szerepelt a Gordiusz tényleges tulajdonosai között, pedig szeptemberben még 99 százalékos érdekeltséggel tüntették fel. A BDPST Group korábban azt közölte, hogy az alap befektetői köre nem változott, és az továbbra is a csoport érdekeltségébe tartozik. Az alapba a Magyar Fejlesztési Bank korábban 50 milliárd forintot fektetett, majd 2026 márciusában közel 59,9 milliárd forinttal szállt ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×