Infostart.hu
eur:
358.08
usd:
305.75
bux:
130656.47
2026. május 14. csütörtök Bonifác
Bank cash counter machine with a stack of euro. Horizontal view of the finance business money counting. Money and business concept
Nyitókép: Vadym Terelyuk/Getty Images

Napi brüsszeli bírság – Lengyelország nem tudott megszabadulni a büntetéstől

A 2019-es lengyel igazságszolgáltatási reform miatt indított kötelezettségszegési eljárás nyomán kiszabott bírság címén Lengyelországnak összesen megközelítőleg 320 200 000 euró kényszerítő bírságot kell kifizetnie - közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű Bírósága. Varsó fellebbezni fog.

Az ügy előzménye, hogy 2021-ben az Európai Bizottság kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be az uniós bírósághoz Lengyelországgal szemben, véleménye szerint ugyanis a lengyel igazságszolgáltatási szervezetrendszert érintő jogszabályi változások sértik az uniós jogot.

Az uniós bíróság 2023 júniusában kihirdetett ítélete szerint a 2019 decemberében elfogadott lengyel igazságügyi reform valóban sérti az uniós jogot, ugyanis egyebek mellett a legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának működése nem felel meg a függetlenség és a pártatlanság követelményének.

A bíróság véleménye szerint a bírói jogsértések kiküszöbölésére létrehozott lengyel fegyelmi kamara sem egyeztethető össze az uniós joggal, továbbá veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Az uniós bírói testület elrendelte a kamara működésének felfüggesztését, az Európai Bizottság pedig szankciókat helyezett kilátásba, amennyiben Varsó nem hajtja végre az ítéletet.

A bíróság határozata értelmében Varsónak egymillió eurós napi pénzbüntetést kell fizetnie, amíg nem tesz eleget az uniós testület döntésének. A bíróság az összeget 2023 áprilisában napi ötszázezer euróra csökkentette.

A PiS-kormány - az illetékes uniós biztosokkal egyeztetve - 2022-ben módosított a fegyelmi kamaráról szóló törvényi előírásokon, a bírák fegyelmi ügyei a legfelsőbb bíróságtól egy másik intézmény, a legfelsőbb közigazgatási bíróság hatáskörébe kerültek át. Andrzej Duda elnök azonban 2023 elején előzetes normakontrollra továbbította a módosított előírásokat, amelyeket ugyanazon év decemberében a lengyel alkotmánybíróság alkotmánysértőnek talált.

Mivel Lengyelország közben a napi kényszerítő bírságokat nem fizette meg,

az Európai Bizottság azokat időszakonként beszedte úgy, hogy beszámította Varsónak az unióval szemben fennálló különböző követeléseit.

Lengyelország ezért az Európai Unió Törvényszékéhez fordult, és hat beszámítási összeg részleges megsemmisítését kérte.

Az uniós bíróság a szerdai közleményben arról tájékoztatott, hogy törvényszéke a lengyel keresetet teljes egészében elutasította. Indoklása szerint az esedékes összegek beszedésével az Európai Bizottság nem sértette meg az uniós jogot, a tartozás fennállását pedig nem lehet vitatni.

A varsói alkotmánybíróság - amelyet a jelenlegi lengyel kormány nem ismer el - 2021 júliusában, majd 2023 decemberében alkotmányellenesnek minősítette az uniós jogszabályok olyan értelmezését, amelynek alapján az EU Bírósága pénzbüntetéseket szabott ki Lengyelországra.

Frissítés: Varsó fellebbezést fog benyújtani az Európai Unió Bírósága által hozott, a Lengyelországra kiszabott több mint 320 millió eurós bírságot megerősítő ítélet ellen - jelentette be szerdai sajtóértekezletén Adam Szlapka EU-ügyi miniszter. Az előző, a Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette kormány "kizárólagos felelősségének" nevezte a szerdai luxembourgi döntést. Ennek ellenére a jelenlegi kormány fellebbez ellene, mivel "minden jogi lehetőséget ki akar használni, hogy visszaszerezze a pénzt Lengyelország számára" - fogalmazott a miniszter.

Címlapról ajánljuk
Az elemző már sejti, meddig ad esélyt a piac az új kormánynak

Az elemző már sejti, meddig ad esélyt a piac az új kormánynak

Trippon Mariann, a CIB Bank InfoRádiónak nyilatkozó vezető elemzője szerint szükség van egy, a piacok és a nemzetközi hitelminősítők számára is hiteles és reális makrogazdasági adatokon alapuló, középtávú költségvetési konszolidációs pálya felvázolására. Szerinte erősödő bizalom és mérsékelt növekedés felé tart a magyar gazdaság. Erre az évre 1,8 százalékos GDP-bővülést vár, az év második felében ugyanakkor gyorsulhat az infláció.

Republikon: több oka is van, hogy Budapest most egy ideig tiszás lesz

A fővárosban egy gyorsan változó politikai tér rajzolódik ki, ahol a pártpreferenciákat egyre inkább a rövid távú politikai kínálat, a vezetői hitelesség és az aktuális társadalmi kérdések alakítják. A Republikon elemzője, Fűzfa Csaba beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.05.14. csütörtök, 18:00
Kuzmányi István
diakónus, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztője
Történelmi pillanat: brutálisan nagyot ugrott a magyar fogyasztók bizalma a kormányváltás után

Történelmi pillanat: brutálisan nagyot ugrott a magyar fogyasztók bizalma a kormányváltás után

A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint májusban jelentős ugrással 5,5 éves csúcsra javultak a lakossági várakozások. A GKI Fogyasztói Bizalmi Index értéke 16,1 ponttal nőtt. Ilyen mértékű pozitív irányú havi elmozdulásra a mérés több mint 30 éves történetében még nem volt példa. Az index májusi értéke -0,9 pont, amelynél magasabb értéket eddig mindössze két időszakban mértek: a 2002. évi választásokat követő néhány hónapban, valamint 2018–2019 egyes hónapjaiban. A GKI szerint mindez arra utal, hogy az új kormány jövőbeli működésével kapcsolatos remények és a gazdaságpolitikai fordulatba vetett bizalom erőteljesen befolyásolták a közvéleményt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×