Infostart.hu
eur:
381.93
usd:
327.79
bux:
109284.94
2025. december 5. péntek Vilma
2017. szeptember 7-i kép Friedrich Merz német politikusról, egykori szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakcióvezetőről a Man meets Technology címmel rendezett bankárkonferencián Frankfurtban. A politikai pályafutását 2009 óta szüneteltető Merz 2018. október 30-án bejelentette, hogy elindul a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségéért a párt decemberi kongresszusán. Az előző napon Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke bejelentette, hogy nem indul többet a pártelnöki tisztségért.
Nyitókép: MTI/EPA/Armando Babani

Hatalmas vihart kavart a CDU-elnök migrációs javaslata – az AfD szövetségre szólít

Néhány nappal a bajorországi Aschaffenburgban egy afgán migráns által elkövetett, két halálos áldozatot követelő merénylet után az illegális bevándorlás elleni harc a választási kampány központi témájává vált Németországban. A CDU-elnöke, Friedrich Merz rendkívüli szigorítási javaslatai még inkább olajat öntöttek a tűzre.

Kevesebb mint egy hónap van hátra a február 23-i előre hozott választásokig, és a jelek szerint immár valamennyi parlamenti párt a menekültválság kezelésének általa javasolt módozataival igyekszik támogatókat, azaz szavazókat szerezni.

A legnagyobb esélye minderre, egyben a kancellári tisztség elnyerésére a konzervatív CDU elnökének, egyben kancellárjelöltjének van. Friedrich Merz még a múlt hét végén állt elő a menekültek befogadását, az illegális migránsok azonnali visszaküldését, illetve kitoloncolását célzó, öt pontból álló indítványával, amely minden korábbinál szigorúbb intézkedéseket tartalmaz. Így egyebek között magában foglalja a német határokon történő ellenőrzéseket és ezek keretében az illegális próbálkozók azonnali visszaküldését. A szövetségi rendőrség pedig rendkívüli jogköröket kapna az intézkedések végrehajtására.

A győzelemre esélyes konzervatív politikus "menekültprogramjának" fontos üzenete volt, hogy az általa említett követelmények egy általa vezetett kormány létrehozásakor koalíciós feltételként szolgálnak,

ezen a téren kompromisszumokra nincs lehetőség. Hiba lenne azt állítani, hogy tolonganak a potenciális koalíciós partnerek, a CDU-elnök indítványára történt reagálások azonban jelzik ezt a törekvést is. Így elsőként a tavaly novemberig a szociáldemokrata SPD-vel és a Zöldek pártjával közösen kormányzó, de kilépésével végül a koalíció bukását okozó liberális FDP állt ki a javasolt szigorítások mellett. A párt vezetői siettek leszögezni, hogy támogatnák a javaslatokat.

Mivel a Bundestag pénteken szavaz a Merz által előterjesztett javaslatokról, jelzésértékű az is, hogy támogatást ígért az elfogadásukhoz a radikális jobboldali, eddig minden fajta együttműködésből kiközösített AfD. Hasonlóan foglalt állást a radikális baloldal, azaz a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) is. A két párt parlamenti támogatásával Merz migrációs csomagtervének parlamenti jóváhagyásához meglenne a szükséges többség.

Az eddigi kormánypárt, a szociáldemokrata SPD ugyanakkor elutasította a CDU-elnök javaslatait. A szembenállás fő szószólója a választásokig hivatalban lévő kancellár, Olaf Scholz a témával szerdán külön kormánynyilatkozatban is foglalkozik. Miközben Merz programjában a migránsválság kezelésével kapcsolatban a "nemzeti jog" elsőbbségét hangoztatta, az SPD az európai menekültügyi reform végrehajtására helyezi a hangsúlyt. A párt főtitkára, Matthias Miersch szerint a CDU javaslatai sértik az alkotmányt és az európai jogot.

Hasonló indokolással támadta Merz indítványát Robert Habeck, a Zöldek Pártjának kancellárjelöltje is. Habeck Scholzzal együtt egyik fő szószólója volt az ellenzék szerint a migrációs válság súlyosbodásához, illetve a sorozatos merényletekhez vezető, túlzottan liberális menekültpolitikának. Most ugyancsak az európai jog és az alaptörvény megsértését rótta fel a konzervatív politikusnak, azzal vádolta a konzervatívok kancellárjelöltjét, hogy az AfD-vel való együttműködve igyekszik parlamenti többséget szerezni szigorítási programjához.

Az AfD szerepvállalása a múlt heti bajorországi merénylet nyomán most még inkább meghatározó belpolitikai témává vált. Alice Weidel, a radikális párt társelnöke, egyben kancellárjelöltje a napokban a nyilvánosság előtt több alkalommal is együttműködésre szólította fel Friedrich Merzet. Az AfD vezető politikusa a történtek után még inkább tarthatatlannak nevezte a pártját és a többi parlamenti pártot elválasztó "tűzfal" fenntartását, amire most Merz is reagált. Számára – mint fogalmazott – teljesen mindegy, hogy honnan jönnek a szavazatok. Az SPD-t és a Zöldek Pártját vádolta azzal, hogy kétséges az általa beterjesztett intézkedések jóváhagyása.

Merz ugyanakkor – ha közvetetten is – még egy apró lépést tett az AfD irányába. A CDU-elnök ugyanis azt javasolta a ZDF és az ARD közszolgálati médiumoknak, hogy módosítsanak a február első felére tervezett, a választásokat megelőző televíziós vitákon. Az eredeti terv szerint február 9-én külön vitázna a hivatalban lévő kancellár, egyben újbóli kancellárjelölt Olaf Scholz és a CDU-elnök. Másnap Alice Weidel és Robert Habeck külön vitát tartana. Merz ezzel szemben azt indítványozta, hogy terjesszék ki az első vitát, így Weidel és Habeck is vegyen részt rajta. Szerinte

a vita egyedül Scholzzal unalmas lenne, míg a többieket bevonva valósággal szikrázna a hangulat.

"Határozott szándékom, hogy a televízióban közvetlenül vitázzak Weidellel. Ezáltal még világosabbá válna, hogy nincs semmi közös az AfD és a CDU között" – hangoztatta Merz, aki szerint négy résztvevővel a vita sokkal inkább "felvilágosító" jellegű lenne.

A Die Welt értesülése szerint a közszolgálati televíziók elutasították Merz indítványát, kitartanak amellett, hogy Merz és Scholz külön vitát tartson. A Weidellel tervezett vitát viszont a Habeck utasította el.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Amerika magára hagyhatja Európát, Trump hamarosan találkozhat Putyinnal – Háborús híreink pénteken

Amerika magára hagyhatja Európát, Trump hamarosan találkozhat Putyinnal – Háborús híreink pénteken

A Reutershez jutott információk szerint az amerikai védelmi minisztérium tisztségviselői azt mondták diplomaták társaságában, hogy Washington szeretné, ha Európa 2027-ig átvenné a NATO hagyományos védelmi képességeinek nagy részét, a hírszerzéstől a rakétákig. Jurij Usakov, az orosz elnök segédtisztje szerint reális esély van arra, hogy a két vezető politikus hamarosan találkozik egymással – közölte a TASzSz. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×