Február végén előre hozott választások lesznek Németországban. Mindez azt is jelenti, hogy már intenzív kampányidőszakkal kezdődik 2025 Németországban, de lényegében már az óév is kampánnyal zárult, mondta az InfoRádióban Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet kutatási vezetője. Már az Olaf Scholz kormányától a bizalmatlanságot megvonó parlamenti szavazás során is arra használták fel ugyanis a felszólalási idejüket a pártok vezetői, hogy a szinte biztos eredmény fényében egymást ostorozzák. Még a volt koalíciós társak is egymás torkának estek, illetve az ellenzék is markánsan fellépett a Scholz-kormány ellen, és ez azóta is így folytatódott.

"Nincs olyan fontosabb esemény Németországban, akár belbiztonsági, akár gazdasági vonatkozású, amelyet ne rögtön pártpolitikai értelmezés szerint tálalna a sajtó, illetve a közvélemény elé a politika. Ez jól mutatja azt, hogy bármi is történjen február végéig, Németországban egy folytatólagos kampányüzemmódot látni. Elég akár egy Elon Musk-cikk is, hogy az egész német közvélemény rávesse magát annak támadására, vagy a magdeburgi terrortámadás karácsony előtt, amelynél nem is önmagában a cselekmény vagy annak szörnyű mivolta volt hetekig téma, mint inkább az e mentén kelt pártpolitikai huzavona a német belbiztonság erősítéséről" – mutatott rá.

A pártok választási programját még csak korlátozottan ismerhette meg a német nyilvánosság, de ez Dobrowiecki Péter szerint nem is véletlen, hisz a legtöbb pártnál még most dolgoznak csak rajta, és legkorábban a hónap végén vagy február elején szavaztatja meg a küldöttgyűlésével.

Azonban már az is látszik, hogy komoly adócsökkentésekkel és a pártok számára kedves választói csoportok megszólításával igyekeznek a pártok új szavazókat szerezni, vagy pedig a saját korábbi választóik bizalmát ismételten elnyerni, tette hozzá. Nagyon igaz ez a bejutási, 5 százalékos küszöb szélén táncoló FDP-re – éppen Christian Lindner egykori pártelnök-pénzügyminiszter leváltását követően bomlott fel valójában a Scholz-kormány –, ez a párt lengetett be a legnagyobb mértékben, több mint 130 milliárd euró értékben adócsökkentéseket. De a CDU, a szociáldemokraták és a Zöldek is ígérnek különböző mértékű adóvágásokat, például az elektromos áram után kivetett hálózati adó terén, ami a vállalatokat és a lakosságot is rosszul érintette. Vagy pedig a szavazóbázisuk számára kedvezőtlen terhek csökkentését ígérik, mint a Zöldek, amely az alsó-középosztályt célozza új adókedvezmények ígéretével, illetve áfakedvezmények belengetésével. A CDU "értelemszerűen inkább az ipar felé kacsingat", és a kisebb és közepes vállalatok számára próbál olyan új kedvezményeket, könnyítéseket megígérni hatalomra kerülése esetén, amely vonzó alternatíva lehet.

Fontos még a nyugdíjkérdés is, szinte az összes párt foglalkozik ezzel. "Érdemes arra gondolni, hogy az elmúlt három év során a Scholz-kormány hiába próbálta a saját koalíciós kormányán belül átverni az új nyugdíjreformot, végül a három párt nem tudott közös nevezőre jutni e téren, úgyhogy nem véletlen az, hogy a nyugdíjreform különböző formájú tematizálása is közös pont most a pártoknál" – fogalmazott Dobrowiecki Péter.

Ki alakíthat kormányt?

A "startvonal" környékén a pártok népszerűsége érdekes képet mutat, ezek december közepe óta lényegében nem változnak:

• CDU: 32-33 százalék (ez a párt adhatja a kancellárt, ha ez a támogatottsága megmarad)
• AfD: 19-20 százalék
• SPD 15-16 százalék
• Zöldek 14-15 százalék.

És innentől válik kérdésessé a többi párt sorsa, hiszen a tavaly januárban létrehozott BSW-nek, a Sarah Wagenknecht-féle új baloldali pártnak a támogatottsága bár kezdetben kilőtt, most 4-5 százalék körül stabilizálódott, azonban inkább bizakodásra adhat okot ez számukra Dobrowiecki Péter szerint, mint aggodalomra.

"Ez inkább egy erős öt százalék, mint egy gyengébb, négy felé kúszó támogatottság, szemben az FDP liberális párt támogatottságával, amely nem nagyon tudja magát az 5 százalékos küszöb fölé tornászni, ez pedig a február végi választásokat követően a koalíciós tárgyalásoknál okozhat majd komoly problémákat" – mondta. Az AfD-vel ugyanis senki nem szeretne hivatalosan összeállni, ebben az esetben viszont könnyen előfordulhat az, hogy az SPD újra kormányra kerülhet, hiába egy bukott kancellár vezette az elmúlt három évben, és könnyen lehet, hogy megint hárompárti koalíciós kormányzásra kényszerül Németország, amelyet a legtöbb párt szívesen elkerülne, tanulva az előző kormány nehézkes együttműködéséből – vont mérleget Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet kutatási vezetője.